Prenatalis Stresszoldás

Horváth Edina

Ha születés után a baba a mellre érkezik

2017. szeptember 11. 20:13 - Horváth Edina

Anya baba egysége a születés után is! Sérthetetlen és fontos! Testi-lelki szempontból egyaránt!
 
A babának azért fontos, hogy az anya ölelő karjaiba érkezzen meg, mert számára teljesen ismeretlen a kinti világ, hideg, éles.
A magzati lét egy egészen más "dimenzió" mindenféle szempontból, de ha a realitás talaján akarunk maradni akkor elég ha élettanilag megnézzük, hogy hogyan működik az anyaméhben a baba szervezet, és a születés után. Más a vérkeringés, már a tüdő működése, más a tápanyag felvétel és sorolhatnám. Más állapot, szó szerint. S ebből az állapotból kilépve, hirtelen minden megváltozik, így minden hatás kiemelten fontos ami a születés körül történik.
Születés után az anya ismerős illata, szívverése megnyugtatja a babát. S ekkor az első 45 percben a legaktívabb a szopó reflex. Az előtej, más néven a kolosztrum, ami tele van immunanyagokkal óriási előnyökkel ruházza fel a babát. Biztosítja a védekezőképességét, az anya ismerős baktériumai kolonizálják a beleit, serkenti a bélmozgást ami segít lebontani hemoglobint, így csökkenti a sárgaság kialakulását.
A mellek korai ürítése csökkenti a fájdalmas tejbelövellés kialakulását. A tejet a baba termeli, mégpedig a szopással, ami mindig az életkorának és az ő igényeinek megfelelő mennyiségű, összetételű és hőmérsékletű. Sőt a napszaknak megfelelő, hiszen az anya szervezete termeli (éjszaka, vagy sötétben) a melatonint, azt a hormont ami az alvást segíti és ami a baba szervezetébe jutva segíti az ő alvását is.
Tehát a legegészségesebb ha anya és babája együtt van a születés után, mellre kerül a baba és engedik neki, hogy próbálkozzon a szopással, az első pillanatoktól kezdve.
birth-photographers-competition-8.jpg
Szólj hozzá!

A MAGZATI ÉLETBŐL EREDŐ STRESSZ HATÁSAI A FELNŐTT ÉLETRE

2017. szeptember 11. 19:53 - Horváth Edina

Az anya és a magzat teljes egységben létezik a várandósság alatt. Ami azt jelenti, hogy a baba pontosan átél minden testi - lelki történést, ami az anyával történik. Az anya stressz-hormonjai az ő vérkeringésébe is bekerülnek, tehát érzékeli, ha az anya feszült, és ő is azzá válik. Sőt, folyamatos feszültség hatására az anyai szervezet kevesebb oxigént és vért tud továbbítani a baba felé, mert stressz hatására az izmokba préselődik a vér ("üss vagy fuss reakció"), és a zsigeri területek ellátottsága csökken, ami számos problémának a melegágya.

magzat-2.jpg
Ezen kívül a magzat igen jó hallási képességgel rendelkezik, tehát jól hallja azt, ami körülötte történik, s érzékeli a történések érzelmi töltöttségét is mivel teljes mértékben az anya lelki állapotára van hangolódva. Ha az anya megijed, ő is összerándul. A baba pontosan tudja, hogy hová fog megszületni, tudja hogyan várják őt, milyen érzelmekkel, milyen gondolatokkal vannak felé, s felnőttként a sejteji mélyén emlékszik mindenre amiket az édesanya átélt a várandósság alatt.
Ezek a nagyon korai emlékek képezik az életünk első tapasztalatait. S ezek nem tűnnek el nyomtalanul. Habár az agy nem képes emlékezni tudatosan erre az életszakaszra, de a testünk nem felejt. Minden sejtünkben ott vannak ezek az információk és hatással vannak ránk szinte folyamatosan, s olyan helyzetekben is hatnak, amikre sosem gondoltuk volna.
Például minden új kihívás (új munkahely, új párkapcsolat, költözés), minden VÁLTOZÁS hasonlít egy új MEGSZÜLETÉSHEZ, minden FOLYAMAT a méhen belüli FEJLŐDÉSHEZ, vagyis úgy fogunk hozzáállni ezekhez a helyzetekhez, ahogyan magzatkorunkban megtanultuk: rendszerint félelemmel, elutasítással, pánikkal, behúzódással, dühvel.
Az aktuális új élethelyzet vagy kihívás hatására újra aktiválódik a régi történet, és érzelmileg teljesen rávetítődik a jelen élethelyzetre és befolyásolja azt. Felnőttként legtöbbször értetlenül állunk, és nem tudjuk, hogy miért kelt bennünk félelmet például egy költözés vagy egy új párkapcsolat.

 

STRESSZOLDÓ PROGRAMOK

 

 

MAGZATKORI STRESSZOLDÁS

(egyéni kezelés)

 

01_109.jpg

Szólj hozzá!

Aranykapu ​az életbe - Gyógyulás a magzati lét és a születés traumáiból

2017. május 30. 01:49 - Horváth Edina

A ​tudományos kutatások az elmúlt években korábban ismeretlen mélységekig feltárták, hogy a méhen belüli lét és a születés körülményei meghatározó és hosszú távú hatással bírnak az életünkre, beleértve felnőtt éveinket is. Az ekkor megélt élmények nagymértékben befolyásolják későbbi egészségi és pszichés állapotunkat, sőt élettörténetünk alakulását is. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a magzatok azon túl, hogy érzékelnek, és észlelik, hogy mi zajlik körülöttük, illetve aktívan kommunikálnak a környezetükkel a méhen belül szerzett tapasztalatokra emlékeznek is, és éppen emiatt nagyon sérülékenyek.
Franz Renggli svájci pszichoterapeuta, a kötet szerzője a magzati lét hónapjaiban és a születés alatt bekövetkezett traumák feldolgozásának szakértője. Olvasmányosan megírt könyvében a legújabb megközelítésekre és saját terápiás tapasztalataira építve tárja elénk a babák gazdag belső világát, a leggyakrabban előforduló problémákat. Megmutatja az utat, hogy a birtokunkban levő tudással miként gyógyulhatunk meg a korai sérüléseinkből, miközben izgalmas terápiás helyzetek bemutatásával bepillantást enged saját munkamódszerébe is.

Könyv ajánló:

aranykapu.jpg

1 komment

A SZÜLETÉS UTÁNI BŐRKONTAKTUS JELENTŐSÉGE - Az Aranyóra

2017. május 29. 23:01 - Horváth Edina

Az egyik legfontosabb esemény a baba és az anya életében, hogy a születés után rögtön az anya mellére kerüljön a baba. Ez a korai bőrkontaktus mély hatással van kettejük kötődésére és a kapcsolatára.
Kötődés vizsgálatokból tudjuk, hogy ha az anyának és a babának van lehetősége a születés után testi kapcsolatot teremteni, akkor olyan jótékony hatású természetes folyamatok indulnak be, amik segítik a kötődésüket.
Felismerték a babának azt a képességét is, hogy ha az anya hasára fektetik, akkor képes önállóan felkúszni a mellekhez és elkezd szopni.
Ösztönösen.
(erről megosztok egy videót a következő posztban)
Mindeközben erősen megemelkedik az anya oxitocin szintje, ami fájdalom csillapító hatású, fokozza a méh összehúzódásokat, gyorsítja a méhlepény megszületését, vérzéscsökkentő és nyugtató hatású.

A babának azért fontos, hogy az anya ölelő karjaiba érkezzen meg, mert számára teljesen ismeretlen a kinti világ, hideg, éles. Az anya ismerős illata, szívverése viszont megnyugtatja őt.
Születés után az első 45 percben a legaktívabb a szopó reflex, és az előtej, másnéven a kolosztrum, ami tele van immunanyagokkal óriási előnyökkel ruházza fel a babát. Biztosítja a védekezőképességét, az anya ismerős baktériumai kolonizálják a beleit, serkenti a bélmozgást ami segít lebontani hemoglobint, így csökkenti a sárgaság kialakulását.
A mellek korai ürítése csökkenti a fájdalmas tejbelövellés kialakulását. A tejet a baba termeli, mégpedig a szopással, ami mindig az életkorának és az ő igényeinek megfelelő mennyiségű, összetételű és hőmérsékletű. Sőt a napszaknak megfelelő! (erről majd írok még)
Meg kell említeni, hogy a szopás késleltetése megnehezíti az újszülött számára a hatékony szopás megtanulását a későbbiekben. Ami nem jelenti azt, hogy ezek a babák nem fognak megtanulni szopni, viszont nem a természetes folyamat megy végbe, amikor automatikusan magától kialakul a készség. Természetesen pótolható, az anyai gondoskodás, odafigyelés és érzékeny ráhangolódás által.

16487076_1409624819078900_9083030633457286053_o.jpg

 

Írta:
1346376121354217290417.png

 

 

h-rlev_2.jpg

Szólj hozzá!

A spermiumok háborúja - a természet hihetetlen trükkjei avagy féltékenység és harc a sejtek szintjén

2017. január 03. 23:49 - Horváth Edina

 

web-sperm-rex.jpg"Egy egészséges férfi spermája körülbelül hatszázmillió spermiumot tartalmaz. Nagyon érdekes, hogy a spermiumoknak mindössze 0.25 százaléka alkalmas ténylegesen a megtermékenyítésre, míg 99.75 százalékuknak egészen más a funkciója. Erről hosszú ideig nem tudtak, ezért igazi szenzációt jelentett, amikor Robin Baker A spermiumok harca című könyvében leírta, hogy a spermiumok nagy részének feladata más férfiak spermiumainak a megölése vagy blokkolása. Egy átlagos magömléskor a sperma csak körülbelül egymillió potenciális „megtermékenyítő spermiumot" tartalmaz kb. 300 millió pedig „gyilkos-", és kb. 100 millió blokkoló spermium."

A „spermiumok háborújának" hátterében a nemek közötti konfliktus áll: míg azt a kérdést, hogy ki az anya, mindig egyértelműen meg lehet válaszolni, a férfinak aggódnia kell, hogy valóban ő-e az apa. Egy 500 kísérleti alannyal végzett kutatás arra a megdöbbentő eredményre vezetett, hogy a NŐK KÜLÖNÖSEN AZOKON A NAPOKON, AMIKOR TERMÉKENYEK, AZ EVOLÚCIÓBÓL ISMERT MINTA ALAPJÁN A FÉRFIAKNÁL IS HAJLAMOSABBAK A FÉLRELÉPÉSRE. A kutatók feltételezései szerint e-mögött a NŐNEK AZ A BIOLÓGIAI VÁGYA ÁLL, HOGY KÜLÖNBÖZŐ SPERMIUMOKAT FOGADJON MAGÁBA ÉS EZZEL FOKOZZA ANNAK AZ ESÉLYÉT, HOGY MAJDANI GYERMEKE A LEGJOBB GÉNEKET ÖRÖKLI. A férfi természetesen azt akarja, hogy az ő spermája termékenyítse meg a nőt: ebben segítenek a gyilkos és a blokkoló spermiumok. Ezek a „közelharc-specialisták" arra szakosodtak, hogy kiküszöböljék az esetleges riválisokat.

Miközben a spermiumok 0,25 százaléka - a „megtermékenyítő spermiumok" - megkezdi a petesejthez vezető vándorútját, a gyilkos és blokkoló spermiumok többi milliói az életüket áldozzák, hogy megsemmisítsék az esetleges idegen spermiumokat vagy akadályozzák azok célba érését. A gyilkos spermiumok különösen erős fruktóz-motorral rendelkeznek, ami lehetővé teszi a számukra, hogy villámgyorsan behatoljanak a méhbe. A DNA-érzékelőikkel felkutatják az idegen spermiumokat és a sejtmérgükkel elpusztítják őket. A blokkoló spermiumok úgyszólván önmagukat feláldozó kamikázeharcosok, akik utóvédként nyálkás falat alkotnak, amely rátelepszik a vagina falára és elállja a méhhez vezető utat, hogy így MEGVÉDJE A „MEGTERMÉKENYÍTŐ SPERMIUMOKAT" az esetleges idegen támadástól, HA A NŐ KÉSŐBB MÁS FÉRFIVAL IS KÖZÖSÜLNE.

spermsmear40x.jpg(A képen látszik az elhelyezkedésük, amint "csapatokba rendeződve" torlaszolják a nem kívánatos spermák útját)

Nagyon érdekes, hogy ugyanannak a férfinak a régi spermája önként feláldozza magát az újnak. Itt nincs szükség harcra. Ha azonban egy vaginában különböző férfiak spermiumai keverednek, néha több napos elkeseredett harc kezdődik a gyilkos és blokkoló spermiumok seregei között a méhbe való bejutásért. Ilyenkor valóban csak a legegészségesebb és legéletképesebb spermiumok tudnak eljutni a petevezeték megtermékenyítési területére.

Azt pedig, HOGY EZUTÁN TÉNYLEGESEN SOR KERÜL-E A MEGTERMÉKENYÍTÉSRE, LEGNAGYOBBRÉSZT A NŐ DÖNTI EL. Ugyanis ő szabja meg tudattalanul, hogy mennyi ideig maradhatnak a spermiumok a testében. Ha tudattalanul úgy dönt, hogy nem ez az a férfi, tehát nem ez az a sperma, amire várt, már 30 perc múlva engedi kifolyni a testéből a sperma legnagyobb részét. A maradékot pedig elintézik a nő fehérvérsejtjei. De ha a férfi kellően vonzó a jóni illetve a nő számára, engedélyezi a spermának, hogy akár öt napig is elidőzzön a jóni „pihenőszobáiban". Amint megérik a petesejt, esélyt kap a közelében várakozó sperma.

Ám ezzel még messze nem ment végbe a megtermékenyítés. A női szervezet ugyanis rendkívül összetett „akadálypályát" állított fel, hogy megelőzze, nehogy gyenge spermium termékenyítse meg a petesejtet. Ebben a versenyben csak a legjobbak győzhetnek. A megtermékenyítő spermiumoknak olyan területeken kell áthaladniuk, ahol a női szervezet mérget rejtett el. Emellett itt is működnek a női elterelő hadműveletek. A spermiumok újra  és újra labirintusszerű zsákutcákba jutnak, ahol elpusztulnak, mielőtt megtalálnák a visszavezető utat. Így a női szervezet nemcsak a férfierőt, hanem a férfi intelligenciát is teszteli.

Amikor néhány megtermékenyítő spermiumnak végre sikerült elérni egy érett petesejthez, még előttük áll a feladat legnehezebb része. Az apró spermiumhoz képest hatalmas nagy petesejtet háromszoros burok védi. Ebben a helyzetben már mindegyik spermium önmagáért küzd. Ezrével nyüzsögnék az érett petesejt körül és megpróbálnak áthatolni a burkán. Ám ezt a táncot nem a leggyorsabb fogja megnyerni, hanem a legvonzóbb! A burok átengedi azt a spermiumot, amelyik legjobban illik a petesejthez. A burok egyetlen pillanatra megnyílik az egyik spermium előtt, aztán ismét bezárul, az összes többi spermium pedig kívül reked és elpusztul. Ezt a folyamatot a szaknyelvben találóan „prekoncepcionális vonzódási komplexusnak" nevezik.

Ha túlságosan sok spermiumnak sikerült behatolni a petesejtbe, ez azt jelenti, hogy nem volt elég hatékony a kiválasztási folyamat. Ilyenkor a gyilkos spermiumok mérge megöli a petesejtet."

Forrás: http://hutlenseg.blog.hu/2011/11/14/a_gyilkos_spermiumok_es_a_valogatos_petesejt_esete

Stressz kezelő programokért KATT a képre>>

blog1.jpg

Szólj hozzá!

Anya - Magzat kommunikáció színterei

2016. december 01. 08:37 - Horváth Edina

Davenport szerint az anya–magzat kommunikáció biológiai, viselkedéses és intuitív csatornán történik. E három csatorna elkülönítése természetesen hipotetikus, a valóságban az anya és magzata közötti interakció mindhárom csatornán egyszerre zajlik, az apa-magzat kommunikáció pedig leginkább a viselkedéses és az intuitív csatornán keresztül történik.

 a0ba601734e360f4ca5b392640d8d8cb.jpg

  • Biológiai csatorna. Az anya szervezete a méhlepényen keresztül szoros összeköttetésben áll a magzat keringésével, s a véráramon keresztül nemcsak az anyai táplálék minőségi és mennyiségi sajátosságai, hanem az anyai szervezet működésére jellemző hormonok és az anyai életmódhoz tartozó kémiai anyagok is befolyásolják a magzati fejlődést. Például önmagában az, hogy mennyi vér érkezik a magzathoz, nagyban függ az anya testi-lelki állapotától: a dohányzás, az alkohol, vagy a magzat tartós elutasítása negatívan befolyásolja a magzatba jutó vér mennyiségét. Az anya ellazulása, feltöltődése, a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat a keringésre, az optimális fejlődésre. Mindezen hatások biológiai szintű kommunikációként értelmezhetők, amelynek további érdekessége, hogy a magzat felől is hasonlóképpen érkeznek anyagcsere-termékek az anyába, tehát a kommunikáció kölcsönös jellege itt is tetten érhető.

 

  • Viselkedéses csatorna.Améhen belüli lét korántsem telik időtlenségben – a magzat az anya életmódja, mozgási és nyugalmi fázisainak váltakozása, az alvási szokásaiból származó információk mentén számos tapasztalatot gyűjt az időről, az élet ciklikus minőségéről. A cirkadián-rendszer, azaz időérzékelő biológiai óránk lehetővé teszi a nappal/éjszaka változásaihoz való alkalmazkodást. Központja a hipotalamuszban elhelyezkedő suprachiasmaticus magcsoport (SCN), amelyet felnőttnél a retinán keresztül beérkező fényintenzitás-információ (sötétség/fény) működtet. Sötétség hatására e magcsoport a tobozmirigy aktiválása nyomán melatonint bocsát a vérplazmába, amely az egyik legjelentősebb nyugalmi fázist jelző kulcsinger a szervezet számára. Magzati és újszülött korban e feladatkört az anyai szervezet által termelt melatonin szabályozza. Az anyai melatonin a placentán átjutva aktiválja a magzati magcsoportban elhelyezkedő melatonin-specifikus receptorokat. Az újszülött számára az idői jelzéseket a születés utáni első hetekben ugyancsak az anyai melatonin biztosítja, amely ritmusosan választódik ki az anyatejbe, és szabályozza a baba cirkadián-ritmusát – amit tehát nagyban befolyásol az anyai viselkedés és életmód. Lényegét tekintve ez tehát egy finoman hangolt kommunikációs csatorna az anya, a család és az újszülött között. Minden résztvevő akkor jár jól, ha az egymásra hangolódás folyamatában a természet rendjét követi, hiszen a kiszámítható ritmusban ébredő, kiegyensúlyozott csecsemő szülei több megerősítést és önbizalmat élnek meg a korai időszakban, ez pedig visszahat a csecsemő viselkedésére is.

Az apa is megtapasztalhatja a viselkedéses kommunikációs csatorna lehetőségét, amikor megérzi magzata mozgását, és játékba hívja a babát. A várandósság utolsó harmadában már meg lehet „szólítani” a babákat, felhívni arra, hogy egyszerű szabályokat kövessenek: pl. amikor a papa finoman koppint a mama hasára, akkor a baba is kis rúgásokkal válaszol.

  • Intuitív csatorna, avagy a láthatatlan köldökzsinór. A téma szempontjából talán a legrejtélyesebb, tudományos eszközökkel a legkevésbé kutatható és megragadható az intuitív kommunikációs csatorna. Arról a mély lelki egymásra hangoltságról van szó, ami anya/apa és magzata között alakul ki a várandósság idején, s megalapozza a megszületést követő első évet. Ebben az időszakban a szülői intuíciónak s az újszülöttre való ráhangolódásának óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. Az anyák és apák ébren és álmukban is mély, intuitív kapcsolatban vannak magzatukkal – a gyermek nemével, külső kinézetével, hajával kapcsolatos fantáziáik, elképzeléseik, álmaik például magasabb találati arányt mutatnak, mintsem az a véletlen művének lenne tulajdonítható.

A méhen belüli élet során kifejlődő készségek tehát lehetővé teszik a magzat számára a külvilággal való kapcsolatteremtést, kommunikációt. Bár előfordul, hogy egyes helyzetekben nem egyértelmű, ki az adó, ki a vevő, mi az üzenet és pontosan milyen csatornán adódott át – mindig az anya és az apa az, aki értelmet ad a magzat üzeneteinek.

forrás: http://mipszi.hu/cikk/130129-magzat-uzenete-kommunikacio-kapcsolat

blog1.jpg

Szavazó kérdőív lejjebb folytatódik-->

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

Szólj hozzá!

Gyermekvárás lélektanilag....avagy mit várunk a szülőtől a lelkünk mélyén?

2016. november 29. 11:39 - Horváth Edina

A  gyerekvárás  időszakán  belül lélektani  szempontból  is jól  elkülöníthető  szakaszokat  állapíthatunk  meg,  amelyek  nagyjából  a  trimesztereknek  felelnek  meg
(Bibring, 1959). Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most, hogy az apáknak is.

b210ac9c1369f7f60c40219cb9765224.jpg


–  A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az, hogy
az anya elfogadja a születendő gyereket. Elfogadja a másállapotát, valamint azt, hogy a gyermeket
önnön részének tekintse. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk.” Testileg és lelkileg is el-, illetve be kell fogadnia a gyermeket.

–  A középső szakasz a gyereknek önálló lényként
történő elismerését hozza, tehát belső elkülönülést eredményez. Ezt segíti az is, hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás  a  külvilág  felé,  a  jól  érzékelhető  magzatmozgások  pedig  az anya számára közvetítik egyértelműen, hogy „önálló lény van bennem”.

–  A  harmadik  szakasz  a leválás,  az elválás  a  gyerektől,  tehát annak  elfogadása, hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”, a szoros fizikai kontaktus átalakul. Ez sokszor nem könnyű lépés, és sokat segít benne a szoptatás:
még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt, ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda, hogy most már elkülönülten élnek, mégis összetartoznak.
Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti, módosíthatja.

A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében  –  ideértve  az  egyre  fejlődő  embrió,  majd  magzat  fejlődését  is.  Ezt  a  folyamatot  az  anya  szervezetének  saját  mechanizmusain  túl  a  magzat  és  a  placenta együttesen szervezi, többnyire hormonális úton. Bámulatos harmóniában épül egymásra  számos  változás,  mindig  az  adott  időszak  megfelelő  céljait  kiszolgáló láncszemekből.  

Kezdetben  például  az  egyik  fő  feladat,  hogy  az  anyai  szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket, illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki. Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés, ami időlegesen
„lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait. Noha ez ténylegesen nagyobb  fertőzésveszélyt  jelent  az  anyáknál,  ugyanakkor  megjelenik  a  vitamindús
gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény, illetve a gyorsan romlandó – ennél fogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás, akár undor.

Később,  a  magzat  növekedtével  egyre  nagyobb  feladat  hárul  az  anya  szervezetére,  hogy  immár  kettejüket  is  ellássa.  Megfelelő  lépésekkel  tesz  eleget  ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat, a keringési rendszer és a légző rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát.

A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre, például az izületek lazításával, a méhszáj puhulásával, vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével. Összességében elmondható tehát, hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához, felnöveléséhez és megszüléséhez, valamint a szülés után ellátásához egyaránt.

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

Legyél te az első, aki értesül az új pre- és perinatális témájú cikkekről, ide kattintva jelentkezhetsz!>>

 

Forrás:http://mek.oszk.hu/14800/14803/14803.pdf

 

blog1.jpg

Szólj hozzá!

Ezt teszi a magzat a méhben, ha az anya dohányzik!

2016. november 28. 22:21 - Horváth Edina

 A terhesség alatti dohányzásról készítettek tanulmányt a Durham és a Lancaster Egyetem kutatói.

A kutatásban húsz várandós nő vett részt, akik közül négyen dohányoznak. A kismamák magzatairól 4D-ultrahangfelvételeket készítettek, és ezeket hasonlították össze. Kiderült, hogy a dohányzó anyák babái lényegesen gyakrabban mozgatják a szájukat és érintik meg saját magukat az anyaméhben, mint a nem dohányzóké. Mindemellett a vizsgálat rámutatott arra is, hogy a terhesség alatti dohányzás késleltetheti a magzat központi idegrendszerének fejlődését.

1_3.jpg

Dr. Nadja Reissland, a tanulmány egyik szerzője abban bízik, hogy a most nyilvánosságra hozott felvételek a dohányzó nők magzatának viselkedéséről és fejlődéséről, egyre több kismamát győznek meg majd arról, hogy leszokjon a dohányzásról.

Forrás:http://www.nlcafe.hu/csalad/cikk/terhesseg-dohanyzas-magzat-meh-ultrahang/

A szavazó kérdőív lejjebb folytatódik!

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

 

Szólj hozzá!

A magzati élet titkai

2016. november 25. 00:10 - Horváth Edina

Hosszú ideig úgy hittük, hogy az újszülött rosszul lát és hall, illetve semmit sem tud arról a világról, amelybe beleszületik. Pedig mielőtt a magzat világra jönne, mielőtt megpillantaná kiságya fölé hajoló szüleit, azaz valóban konkrét és kézzel fogható élményeket szerezne, már rengeteg ismerettel rendelkezik a külvilágról. Ismeri az őt körülvevő személyek, általában a szülők hangját.

 

 sperm-and-egg.jpg

 

Sok szülő megfigyelt ennek ellentmondó jeleket, de mivel bizonyíték nem állt rendelkezésre, senki sem vette komolyan e megállapításokat. Megfigyelték, hogyan reagál az újszülött a külvilág zajaira, mennyire értelmesen és figyelmesen néz bizonyos pillanatokban.

A kismamák ennél is merészebbnek tűnő megjegyzéseket tettek: "Az az érzésem, hogy ha beszélek hozzá, megnyugszik a hasamban". "Megfigyeltem, hogy nem akármikor mocorog". "Furcsa, de néha úgy érzem, a kisbabám ért engem". Ilyen, és ehhez hasonló dolgokat állítottak egyes kismamák még jóval a szülés előtt. Senki sem akart hinni nekik, s észrevételeiket az anyai büszkeség és az ebből eredő túlzás megnyilvánulásainak tekintették.


Mit érzékel a magzat?

Tíz évvel ezelőtt azonban a kutatók alaposabban vizsgálni kezdték a kérdést: mit érzékel valójában a magzat a külvilágból fogantatásától a születéséig eltelt hónapok során? Születése után a csecsemő csupán azt tanulja meg, hogyan működtethetők érzékszervei a lehető legjobban, működésük hogyan finomítható és tökéletesíthető, de érzékszervei már jóval születése előtt készek a használatra.

Ez igaz a hallás és a szaglás tekintetében is. Laboratóriumi kísérlet bizonyítja, hogy az ember és más emlősök esetében születés előtti, szaglási "memóriáról" is beszélhetünk. A magzat az ízlelés és a látás képességével szintén rendelkezik. Ha a terhesség hetedik hónapjában fényforrással megvilágítjuk az anya hasát, a magzat szívverése gyorsabbá válik. Egyértelműen megkülönbözteti a fényt és az árnyékot.

Valamennyi érzékszerv működése összefügg, az érzékszervek egymással kölcsönhatásban fejlődnek. A vizsgálatokat az is nehezíti, hogy a kutatók gyakran csak egy-egy érzékszerv fejlődését tanulmányozzák alaposabban, holott jól tudjuk, hogy csak a szaglás, az ízlelés, a látás és a hallás párhuzamos fejlődésének, illetve a köztük lévő kölcsönhatás komplex vizsgálata adhat pontos képet a magzat érzékszerveinek világáról.

Minden kísérlet egyértelműen azt igazolja, hogy a magzat hall. A hallás vizsgálatakor - éppúgy, mint a szaglásnál - a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy létezik egyfajta hallási memória is a magzatnál.

Az embrió körül az anyaméhben soha nincsen teljes csend, a magzat a kilenc hónap folyamán egy (vissz)hangos fürdőben úszkál. Hallja az anya szívverését, vérkeringésével és emésztésével járó zajokat. Ezekhez az alapzajokhoz a magzat gyorsan hozzászokik, és kiszűri az ezektől eltérő hangokat, amelyek rendszerint a külvilágból érkeznek. Ez utóbbiak finomított, szűrt formában jutnak el a magzathoz: minél élesebb a hang, annál jobban tompítja a magzatot körülvevő, védelmező anyai test.

A magzat hallását vizsgáló kísérletek a következő módon történnek: tölcsérszerű hangosbeszélőt helyeznek az anya hasára, és megfigyelik, hogy az egyes külső hangok hatására hogyan változik a magzat szívverésének ritmusa. A szívdobogás gyorsulása azt jelzi, hogy a baba csodálkozik, meg van lepve. A lassulásból arra következtethetünk, hogy a magzat különösen figyel a számára új és szokatlan ingerre. A kísérlet során nemcsak a szívverés tempóját, a szívdobbanás erősségét is megfigyelik, s a kettő együttes vizsgálatából vonnak le következtetést.


Mit hall az anyaméhben?

A 110 decibel erősségű külső hang az anyaméhbe érve tompul, ott 90 decibel erősségű hangként érzékelhető. Ez olyan hangerőnek felel meg, mint amekkora zajt csap az ablakunk alatt éppen elinduló teherautó. Hat hónapos kortól kezdve e hangerő hatására a magzat végtagjai megremegnek, mozgatni kezdi a fejét, teste összerezzen és szívverése felgyorsul.

Ha az ingert többször megismételjük, egyre kevésbé heves reakciót tapasztalunk, a negyedik, ötödik alkalom után a magzat egyáltalán nem reagál, hozzászokik az ingerhez. Ez az alkalmazkodási, megszokási képesség talán a memória egyik első, kezdetleges megnyilvánulása. Azok a kisbabák, akik repülőtér szomszédságában születtek, nem reagálnak a motorok búgására abban az esetben, ha édesanyjuk a terhesség első felében költözött a repülőtér közelébe. Ez a jelenség egyelőre csak megfigyelés, pontos fiziológiai alapjait, magyarázatát nem ismerjük.

A magzat tehát hallja az erős zajt, de vajon érzékeli-e a finomabb hangot, például a beszédet, vagy a zenét is? A válasz: igen, legalábbis a terhesség nyolcadik és kilencedik hónapjában mindenképp. A terhesség utolsó hónapjaiban megkülönbözteti a férfi és a női hangokat: ha ugyanazt a mondatot ugyanolyan hangerővel hallja a magzat, a férfi és a női hangra eltérően reagál. Kísérletek bizonyítják, hogy a magzat meg tudja különböztetni az "á" és az "í" hangot. Nemcsak hallja és megkülönbözteti a hangokat, fel is ismeri őket.

Az újszülött több női hang között is felismeri édesanyja hangját. Ha az anyaméhhez hasonló körülményeket igyekszünk teremteni és megpróbáljuk a hangokat oly módon eljuttatni az újszülötthöz, ahogyan a méhben is érzékelhette azokat, akkor is képes a kisbaba anyja hangjának felismerésére. Ha az édesanya hangját különböző közegeken, szűrőkön keresztül juttatjuk a babához, akkor is pontosan tudja, hogy ugyanarról a hangról van szó.


Mikortól ember az ember?

Számos olyan jellel találkozunk tehát a kísérletek során, amelyek azt bizonyítják, hogy az érzékelés területén egyértelmű a folytonosság a magzati élet és a születés utáni állapot között.

Az újszülött felismeri anyanyelvét akkor is, ha azt egy számára idegen hang beszéli. A kisbaba azokat a versikéket is felismeri, amelyeket az édesanya a születés előtti négy héten többször hangosan felolvasott.

A baba felismeri a szöveg jellemzőit, dallamát, ugyanolyan jelek alapján beazonosítja, mint amilyenek segítségével anyanyelvét is megkülönbözteti más nyelvektől. Már a magzati élet során találkozhatunk ilyen felismeréssel, finomabb hangok esetében is: ha a kismama ismerős, már többször elhangzott verset, vagy szöveget olvas hangosan, a magzat szívverése lelassul, ha ismeretlen szöveget, a magzat szíve hevesebben dobog.


Az apa simogatása is fontos

A beszédben, zenében, finom hangokban gazdag környezet jót tesz a magzat fejlődésének, bár azt még nem tudjuk pontosan, mennyi ingert fogad be és dolgoz fel a magzat. Arról sem rendelkezünk pontos ismeretekkel, hogy a magzat milyen eszközökkel tudja kifejezni, közölni a külvilággal azt, ha esetleg túl sok, vagy számára nem megfelelő ingert kap.

A magzat tehát hall, lát és érez, de mivel az anya védelmező teste veszi körül, nem tudunk hozzáérni. A terhes anya mégis szívesen és szeretettel simogatja hasát: ezt a mozdulatot a megszületendő gyermekkel való kapcsolat módjának tekinti. A kutatóorvosok a spontán simogatásokat tudományosan kidolgozott rendszerbe foglalták.

Azt állítják, a magzat érzi, ha megérintik vagy megsimogatják, az őt körülvevő védőrétegek nem akadályozzák az érintés észlelésében. Ezért nem mindegy, hogy a simogatást hogyan végezzük: kellő odafigyeléssel és tudatossággal még több jó érzést nyújthatunk a magzatnak. A has simogatása különösen fontos az apa és a születendő gyermek közötti fizikai, érzelmi és szellemi kapcsolat létrejötte szempontjából. Segíti, hogy az apa, az anya és a gyermek között játékos, pajtási viszony alakuljon ki, s ennek szerepe lehet a későbbi, a szülő-gyermek kapcsolatot érintő zavarok megelőzésében.

Az is fontos, hogy a gyermek a szülés okozta nagy megrázkódtatást és zűrzavart megelőzően minél többször érezze a feléje áradó nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és harmóniát.


Jóból is megárt a sok

Akár zenéről, hang-élményről, akár simogatásról legyen azonban szó, kerüljük a túlzást. Ne akarjunk mindenáron szuper-babát a világra hozni! Fontos a szeretet-megnyilvánulás a baba számára a születést megelőző időszakban is, de csak olyan mértékig, ameddig az még az édesanyának is örömöt okoz. Ne azzal a céllal foglalkozzunk a magzattal, hogy később majd valamiféle bajnokot nevelhessünk belőle. Jellemző a túlzásokra a következő eset: azon felbuzdulva, hogy a magzat a hatodik hónaptól kezdve már biztosan hall, kaliforniai központok születés előtti serkentő és okosító programot dolgoztak ki a magzat számára. A programot kazetta formában forgalmazzák, s annak érdekében, hogy a magzat minél jobban értse az "anyagot", a kazetta mellé szócsövet is adnak.

Minden gyermek egyéni ritmusban növekszik és fejlődik. Ha a csecsemő túl sok ingert kap, az épp az áhított cél fordítottját: sírást, haragot és a fejlődésben való visszaesést vált ki. Az a gyermek boldog, akinek megengedik, hogy saját, egyéni ritmusa szerint fejlődjön, bármilyen legyen is az. S ha egyszer ez igaz a csecsemő esetében, akkor a magzatnál sincs másként.


Népi hiedelmek és szokások

Vajon mindig tudták az emberek, hogy van élet a születés előtt? Befejezésül lássunk néhány, a terhességgel kapcsolatos érdekességet a nagyvilágból. Mind csupa jelkép, és sokat elárul a terhességhez fűződő hiedelmekről.

Gabonban az a szokás, hogy mielőtt egy pár gyermeket nemzene, egy teljes hónapon át nem élnek házaséletet. Ezalatt a nő a sarkán jár, hogy minél jobban elszakadjon a földtől és az anyagi világtól. A terhesség kilenc hónapja alatt a pár nem mondhat ki durva vagy kellemetlen dolgokat, mert úgy tartják, hogy a durva szavak a hüvelyen át eljutnak a kisbabáig és így a feje megtelik negatív, rossz gondolatokkal.

Madagaszkáron a terhes anya a szüleinél tölt egy napot, amelynek során minden feszültséget kibeszélnek magukból, mindent elmondanak egymásnak, ami a szívüket nyomja. Úgy gondolják, ha a terhes anya és szülei között rejtett konfliktus marad, akkor a magzatot könnyen baj érheti, vagyis a feszültség feloldása a magzat védelme érdekében történik.

Afrikában a koraszülést vagy a halvaszületést a következőképpen magyarázzák: egy, már nem élő ős vissza szeretett volna térni a földre, ám az utolsó pillanatban meggondolta magát, s visszajövetelét későbbre halasztotta. Ha egy párnál a gyermekek sorozatosan halva születnek, vagy nagyon fiatal korban halnak meg, akkor a pár nem is annyira szomorú, mint inkább dühös: ilyenkor egész kis előadást rendeznek az ősöknek, amelynek során megkérik őket, hogy ne küldjenek több határozatlan utódot maguk közül. Egyes grönlandi népeknél a reinkarnáció még komplikáltabb formáiban hisznek: itt nem számít a család, az időrend, vagy a nem. Az is előfordul, hogy egy anya a saját fiát "mamá"-nak, leányát pedig "papá"-nak szólítja - mindezek értelmezése és megfejtése pszichoanalitikus számára sem lebecsülendő feladat.

Malaysiában, Vietnamban (régen Franciaországban is) külön eltemetik a méhlepényt, s ennek végrehajtása az apa feladata. Ma több kozmetikai cég használ méhlepényt regeneráló krém készítéséhez - ez is egy formája a méhlepény mágikus erejébe vetett hit továbbélésének.

A francia parasztság körében volt jellemző a következő hiedelem: úgy vélték, ha a terhes nő megkíván bizonyos dolgokat (télen epret, az éjszaka közepén bort vagy kávét, stb.), s ezen vágya kielégítetlen marad, akkor rendkívüli vakaródzási vágy keríti hatalmába. Ezzel a mozdulattal a gyermek ugyanazon testrészén, amelyet saját magán vakar, vágya tárgyával megegyező színű és alakú foltot idéz elő. Ezért a nagymamák azt tanácsolták a kismamáknak, hogy ha leküzdhetetlen vakaródzási ingert éreznek, olyan testrészükön éljék azt ki, ami a külvilág előtt rejtett.

 

Legyél te az első, aki értesül az új pre- és perinatális témájú cikkekről, ide kattintva jelentkezhetsz!

 

Forrás:http://ideal.hu/sectioncsalad/93-baba-mama/1262-a-magzati-elet-titkai.html

Szólj hozzá!