Prenatális - fejlődés

Regressziós tudatalatti mélyoldások

Test a testben....

2016. december 01. 13:42 - Horváth Edina

Kattints a képre a fotósorozat megnyitásához!

 

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

blog1.jpg

Szólj hozzá!

Anya - Magzat kommunikáció színterei

2016. december 01. 08:37 - Horváth Edina

Davenport szerint az anya–magzat kommunikáció biológiai, viselkedéses és intuitív csatornán történik. E három csatorna elkülönítése természetesen hipotetikus, a valóságban az anya és magzata közötti interakció mindhárom csatornán egyszerre zajlik, az apa-magzat kommunikáció pedig leginkább a viselkedéses és az intuitív csatornán keresztül történik.

 a0ba601734e360f4ca5b392640d8d8cb.jpg

  • Biológiai csatorna. Az anya szervezete a méhlepényen keresztül szoros összeköttetésben áll a magzat keringésével, s a véráramon keresztül nemcsak az anyai táplálék minőségi és mennyiségi sajátosságai, hanem az anyai szervezet működésére jellemző hormonok és az anyai életmódhoz tartozó kémiai anyagok is befolyásolják a magzati fejlődést. Például önmagában az, hogy mennyi vér érkezik a magzathoz, nagyban függ az anya testi-lelki állapotától: a dohányzás, az alkohol, vagy a magzat tartós elutasítása negatívan befolyásolja a magzatba jutó vér mennyiségét. Az anya ellazulása, feltöltődése, a társas támasz jelenléte ugyanakkor pozitívan hat a keringésre, az optimális fejlődésre. Mindezen hatások biológiai szintű kommunikációként értelmezhetők, amelynek további érdekessége, hogy a magzat felől is hasonlóképpen érkeznek anyagcsere-termékek az anyába, tehát a kommunikáció kölcsönös jellege itt is tetten érhető.

 

  • Viselkedéses csatorna.Améhen belüli lét korántsem telik időtlenségben – a magzat az anya életmódja, mozgási és nyugalmi fázisainak váltakozása, az alvási szokásaiból származó információk mentén számos tapasztalatot gyűjt az időről, az élet ciklikus minőségéről. A cirkadián-rendszer, azaz időérzékelő biológiai óránk lehetővé teszi a nappal/éjszaka változásaihoz való alkalmazkodást. Központja a hipotalamuszban elhelyezkedő suprachiasmaticus magcsoport (SCN), amelyet felnőttnél a retinán keresztül beérkező fényintenzitás-információ (sötétség/fény) működtet. Sötétség hatására e magcsoport a tobozmirigy aktiválása nyomán melatonint bocsát a vérplazmába, amely az egyik legjelentősebb nyugalmi fázist jelző kulcsinger a szervezet számára. Magzati és újszülött korban e feladatkört az anyai szervezet által termelt melatonin szabályozza. Az anyai melatonin a placentán átjutva aktiválja a magzati magcsoportban elhelyezkedő melatonin-specifikus receptorokat. Az újszülött számára az idői jelzéseket a születés utáni első hetekben ugyancsak az anyai melatonin biztosítja, amely ritmusosan választódik ki az anyatejbe, és szabályozza a baba cirkadián-ritmusát – amit tehát nagyban befolyásol az anyai viselkedés és életmód. Lényegét tekintve ez tehát egy finoman hangolt kommunikációs csatorna az anya, a család és az újszülött között. Minden résztvevő akkor jár jól, ha az egymásra hangolódás folyamatában a természet rendjét követi, hiszen a kiszámítható ritmusban ébredő, kiegyensúlyozott csecsemő szülei több megerősítést és önbizalmat élnek meg a korai időszakban, ez pedig visszahat a csecsemő viselkedésére is.

Az apa is megtapasztalhatja a viselkedéses kommunikációs csatorna lehetőségét, amikor megérzi magzata mozgását, és játékba hívja a babát. A várandósság utolsó harmadában már meg lehet „szólítani” a babákat, felhívni arra, hogy egyszerű szabályokat kövessenek: pl. amikor a papa finoman koppint a mama hasára, akkor a baba is kis rúgásokkal válaszol.

  • Intuitív csatorna, avagy a láthatatlan köldökzsinór. A téma szempontjából talán a legrejtélyesebb, tudományos eszközökkel a legkevésbé kutatható és megragadható az intuitív kommunikációs csatorna. Arról a mély lelki egymásra hangoltságról van szó, ami anya/apa és magzata között alakul ki a várandósság idején, s megalapozza a megszületést követő első évet. Ebben az időszakban a szülői intuíciónak s az újszülöttre való ráhangolódásának óriási jelentősége van a csecsemő jelzéseinek érzékeny észlelése és szükségleteinek megfelelő kielégítése szempontjából. Az anyák és apák ébren és álmukban is mély, intuitív kapcsolatban vannak magzatukkal – a gyermek nemével, külső kinézetével, hajával kapcsolatos fantáziáik, elképzeléseik, álmaik például magasabb találati arányt mutatnak, mintsem az a véletlen művének lenne tulajdonítható.

A méhen belüli élet során kifejlődő készségek tehát lehetővé teszik a magzat számára a külvilággal való kapcsolatteremtést, kommunikációt. Bár előfordul, hogy egyes helyzetekben nem egyértelmű, ki az adó, ki a vevő, mi az üzenet és pontosan milyen csatornán adódott át – mindig az anya és az apa az, aki értelmet ad a magzat üzeneteinek.

forrás: http://mipszi.hu/cikk/130129-magzat-uzenete-kommunikacio-kapcsolat

blog1.jpg

Szavazó kérdőív lejjebb folytatódik-->

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

Szólj hozzá!

Gyermekvárás lélektanilag....avagy mit várunk a szülőtől a lelkünk mélyén?

2016. november 29. 11:39 - Horváth Edina

A  gyerekvárás  időszakán  belül lélektani  szempontból  is jól  elkülöníthető  szakaszokat  állapíthatunk  meg,  amelyek  nagyjából  a  trimesztereknek  felelnek  meg
(Bibring, 1959). Ezekben az anyáknak más-más „feladata” van – és hozzátehetjük már most, hogy az apáknak is.

b210ac9c1369f7f60c40219cb9765224.jpg


–  A korai időszakban a lélektani ráhangolódás iránya az, hogy
az anya elfogadja a születendő gyereket. Elfogadja a másállapotát, valamint azt, hogy a gyermeket
önnön részének tekintse. Ez még az anyáról szól: „Mi egyek vagyunk.” Testileg és lelkileg is el-, illetve be kell fogadnia a gyermeket.

–  A középső szakasz a gyereknek önálló lényként
történő elismerését hozza, tehát belső elkülönülést eredményez. Ezt segíti az is, hogy ilyenkor már a jellegzetes alakváltozás  a  külvilág  felé,  a  jól  érzékelhető  magzatmozgások  pedig  az anya számára közvetítik egyértelműen, hogy „önálló lény van bennem”.

–  A  harmadik  szakasz  a leválás,  az elválás  a  gyerektől,  tehát annak  elfogadása, hogy a már önállónak megélt gyerek „elhagyja a testemet”, a szoros fizikai kontaktus átalakul. Ez sokszor nem könnyű lépés, és sokat segít benne a szoptatás:
még hosszú ideig őrzi a korábbi együttlétet és a „testemből táplállak” élményt, ami fokozatosan vezeti át mindkettőjüket oda, hogy most már elkülönülten élnek, mégis összetartoznak.
Ezt az általános rendet azonban rendkívül sok tényező színezheti, módosíthatja.

A várandósság hosszú időszakában számos testi változás zajlik az anya szervezetében  –  ideértve  az  egyre  fejlődő  embrió,  majd  magzat  fejlődését  is.  Ezt  a  folyamatot  az  anya  szervezetének  saját  mechanizmusain  túl  a  magzat  és  a  placenta együttesen szervezi, többnyire hormonális úton. Bámulatos harmóniában épül egymásra  számos  változás,  mindig  az  adott  időszak  megfelelő  céljait  kiszolgáló láncszemekből.  

Kezdetben  például  az  egyik  fő  feladat,  hogy  az  anyai  szervezet szempontjából szövetidegen embrionális sejteket, illetve szöveteket az anyai szervezet ne vesse ki. Ennek záloga a benne fellépő immungyengítés, ami időlegesen
„lejjebb hangolja” az anyai szervezet immunfolyamatait. Noha ez ténylegesen nagyobb  fertőzésveszélyt  jelent  az  anyáknál,  ugyanakkor  megjelenik  a  vitamindús
gyümölcsök és zöldségek iránti fokozott igény, illetve a gyorsan romlandó – ennél fogva veszélyesebb – ételféleségektől való viszolygás, akár undor.

Később,  a  magzat  növekedtével  egyre  nagyobb  feladat  hárul  az  anya  szervezetére,  hogy  immár  kettejüket  is  ellássa.  Megfelelő  lépésekkel  tesz  eleget  ennek a feladatnak: megnövekedik például a vértérfogat, a keringési rendszer és a légző rendszer is jóval hatékonyabban végzi a dolgát.

A várandósság vége felé az anyai szervezet felkészül a szülésre, például az izületek lazításával, a méhszáj puhulásával, vagy az emlők szoptatásra való előkészítésével. Összességében elmondható tehát, hogy az anyai szervezet rendkívül bölcsen és „ésszerűen” igazodik a születendő gyerek befogadásához, felnöveléséhez és megszüléséhez, valamint a szülés után ellátásához egyaránt.

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

Legyél te az első, aki értesül az új pre- és perinatális témájú cikkekről, ide kattintva jelentkezhetsz!>>

 

Forrás:http://mek.oszk.hu/14800/14803/14803.pdf

 

blog1.jpg

Szólj hozzá!

Ezt teszi a magzat a méhben, ha az anya dohányzik!

2016. november 28. 22:21 - Horváth Edina

 A terhesség alatti dohányzásról készítettek tanulmányt a Durham és a Lancaster Egyetem kutatói.

A kutatásban húsz várandós nő vett részt, akik közül négyen dohányoznak. A kismamák magzatairól 4D-ultrahangfelvételeket készítettek, és ezeket hasonlították össze. Kiderült, hogy a dohányzó anyák babái lényegesen gyakrabban mozgatják a szájukat és érintik meg saját magukat az anyaméhben, mint a nem dohányzóké. Mindemellett a vizsgálat rámutatott arra is, hogy a terhesség alatti dohányzás késleltetheti a magzat központi idegrendszerének fejlődését.

1_3.jpg

Dr. Nadja Reissland, a tanulmány egyik szerzője abban bízik, hogy a most nyilvánosságra hozott felvételek a dohányzó nők magzatának viselkedéséről és fejlődéséről, egyre több kismamát győznek meg majd arról, hogy leszokjon a dohányzásról.

Forrás:http://www.nlcafe.hu/csalad/cikk/terhesseg-dohanyzas-magzat-meh-ultrahang/

A szavazó kérdőív lejjebb folytatódik!

REGRESSZIÓS - TUDATALATTI MÉLYOLDÁSOK

 Bio-energetikai stresszoldó módszer, a magzati létből eredő kellemetlen érzések oldására.Tovább>>

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK>>

 

 

Szólj hozzá!

A magzati élet titkai

2016. november 25. 00:10 - Horváth Edina

Hosszú ideig úgy hittük, hogy az újszülött rosszul lát és hall, illetve semmit sem tud arról a világról, amelybe beleszületik. Pedig mielőtt a magzat világra jönne, mielőtt megpillantaná kiságya fölé hajoló szüleit, azaz valóban konkrét és kézzel fogható élményeket szerezne, már rengeteg ismerettel rendelkezik a külvilágról. Ismeri az őt körülvevő személyek, általában a szülők hangját.

 

 sperm-and-egg.jpg

 

Sok szülő megfigyelt ennek ellentmondó jeleket, de mivel bizonyíték nem állt rendelkezésre, senki sem vette komolyan e megállapításokat. Megfigyelték, hogyan reagál az újszülött a külvilág zajaira, mennyire értelmesen és figyelmesen néz bizonyos pillanatokban.

A kismamák ennél is merészebbnek tűnő megjegyzéseket tettek: "Az az érzésem, hogy ha beszélek hozzá, megnyugszik a hasamban". "Megfigyeltem, hogy nem akármikor mocorog". "Furcsa, de néha úgy érzem, a kisbabám ért engem". Ilyen, és ehhez hasonló dolgokat állítottak egyes kismamák még jóval a szülés előtt. Senki sem akart hinni nekik, s észrevételeiket az anyai büszkeség és az ebből eredő túlzás megnyilvánulásainak tekintették.


Mit érzékel a magzat?

Tíz évvel ezelőtt azonban a kutatók alaposabban vizsgálni kezdték a kérdést: mit érzékel valójában a magzat a külvilágból fogantatásától a születéséig eltelt hónapok során? Születése után a csecsemő csupán azt tanulja meg, hogyan működtethetők érzékszervei a lehető legjobban, működésük hogyan finomítható és tökéletesíthető, de érzékszervei már jóval születése előtt készek a használatra.

Ez igaz a hallás és a szaglás tekintetében is. Laboratóriumi kísérlet bizonyítja, hogy az ember és más emlősök esetében születés előtti, szaglási "memóriáról" is beszélhetünk. A magzat az ízlelés és a látás képességével szintén rendelkezik. Ha a terhesség hetedik hónapjában fényforrással megvilágítjuk az anya hasát, a magzat szívverése gyorsabbá válik. Egyértelműen megkülönbözteti a fényt és az árnyékot.

Valamennyi érzékszerv működése összefügg, az érzékszervek egymással kölcsönhatásban fejlődnek. A vizsgálatokat az is nehezíti, hogy a kutatók gyakran csak egy-egy érzékszerv fejlődését tanulmányozzák alaposabban, holott jól tudjuk, hogy csak a szaglás, az ízlelés, a látás és a hallás párhuzamos fejlődésének, illetve a köztük lévő kölcsönhatás komplex vizsgálata adhat pontos képet a magzat érzékszerveinek világáról.

Minden kísérlet egyértelműen azt igazolja, hogy a magzat hall. A hallás vizsgálatakor - éppúgy, mint a szaglásnál - a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy létezik egyfajta hallási memória is a magzatnál.

Az embrió körül az anyaméhben soha nincsen teljes csend, a magzat a kilenc hónap folyamán egy (vissz)hangos fürdőben úszkál. Hallja az anya szívverését, vérkeringésével és emésztésével járó zajokat. Ezekhez az alapzajokhoz a magzat gyorsan hozzászokik, és kiszűri az ezektől eltérő hangokat, amelyek rendszerint a külvilágból érkeznek. Ez utóbbiak finomított, szűrt formában jutnak el a magzathoz: minél élesebb a hang, annál jobban tompítja a magzatot körülvevő, védelmező anyai test.

A magzat hallását vizsgáló kísérletek a következő módon történnek: tölcsérszerű hangosbeszélőt helyeznek az anya hasára, és megfigyelik, hogy az egyes külső hangok hatására hogyan változik a magzat szívverésének ritmusa. A szívdobogás gyorsulása azt jelzi, hogy a baba csodálkozik, meg van lepve. A lassulásból arra következtethetünk, hogy a magzat különösen figyel a számára új és szokatlan ingerre. A kísérlet során nemcsak a szívverés tempóját, a szívdobbanás erősségét is megfigyelik, s a kettő együttes vizsgálatából vonnak le következtetést.


Mit hall az anyaméhben?

A 110 decibel erősségű külső hang az anyaméhbe érve tompul, ott 90 decibel erősségű hangként érzékelhető. Ez olyan hangerőnek felel meg, mint amekkora zajt csap az ablakunk alatt éppen elinduló teherautó. Hat hónapos kortól kezdve e hangerő hatására a magzat végtagjai megremegnek, mozgatni kezdi a fejét, teste összerezzen és szívverése felgyorsul.

Ha az ingert többször megismételjük, egyre kevésbé heves reakciót tapasztalunk, a negyedik, ötödik alkalom után a magzat egyáltalán nem reagál, hozzászokik az ingerhez. Ez az alkalmazkodási, megszokási képesség talán a memória egyik első, kezdetleges megnyilvánulása. Azok a kisbabák, akik repülőtér szomszédságában születtek, nem reagálnak a motorok búgására abban az esetben, ha édesanyjuk a terhesség első felében költözött a repülőtér közelébe. Ez a jelenség egyelőre csak megfigyelés, pontos fiziológiai alapjait, magyarázatát nem ismerjük.

A magzat tehát hallja az erős zajt, de vajon érzékeli-e a finomabb hangot, például a beszédet, vagy a zenét is? A válasz: igen, legalábbis a terhesség nyolcadik és kilencedik hónapjában mindenképp. A terhesség utolsó hónapjaiban megkülönbözteti a férfi és a női hangokat: ha ugyanazt a mondatot ugyanolyan hangerővel hallja a magzat, a férfi és a női hangra eltérően reagál. Kísérletek bizonyítják, hogy a magzat meg tudja különböztetni az "á" és az "í" hangot. Nemcsak hallja és megkülönbözteti a hangokat, fel is ismeri őket.

Az újszülött több női hang között is felismeri édesanyja hangját. Ha az anyaméhhez hasonló körülményeket igyekszünk teremteni és megpróbáljuk a hangokat oly módon eljuttatni az újszülötthöz, ahogyan a méhben is érzékelhette azokat, akkor is képes a kisbaba anyja hangjának felismerésére. Ha az édesanya hangját különböző közegeken, szűrőkön keresztül juttatjuk a babához, akkor is pontosan tudja, hogy ugyanarról a hangról van szó.


Mikortól ember az ember?

Számos olyan jellel találkozunk tehát a kísérletek során, amelyek azt bizonyítják, hogy az érzékelés területén egyértelmű a folytonosság a magzati élet és a születés utáni állapot között.

Az újszülött felismeri anyanyelvét akkor is, ha azt egy számára idegen hang beszéli. A kisbaba azokat a versikéket is felismeri, amelyeket az édesanya a születés előtti négy héten többször hangosan felolvasott.

A baba felismeri a szöveg jellemzőit, dallamát, ugyanolyan jelek alapján beazonosítja, mint amilyenek segítségével anyanyelvét is megkülönbözteti más nyelvektől. Már a magzati élet során találkozhatunk ilyen felismeréssel, finomabb hangok esetében is: ha a kismama ismerős, már többször elhangzott verset, vagy szöveget olvas hangosan, a magzat szívverése lelassul, ha ismeretlen szöveget, a magzat szíve hevesebben dobog.


Az apa simogatása is fontos

A beszédben, zenében, finom hangokban gazdag környezet jót tesz a magzat fejlődésének, bár azt még nem tudjuk pontosan, mennyi ingert fogad be és dolgoz fel a magzat. Arról sem rendelkezünk pontos ismeretekkel, hogy a magzat milyen eszközökkel tudja kifejezni, közölni a külvilággal azt, ha esetleg túl sok, vagy számára nem megfelelő ingert kap.

A magzat tehát hall, lát és érez, de mivel az anya védelmező teste veszi körül, nem tudunk hozzáérni. A terhes anya mégis szívesen és szeretettel simogatja hasát: ezt a mozdulatot a megszületendő gyermekkel való kapcsolat módjának tekinti. A kutatóorvosok a spontán simogatásokat tudományosan kidolgozott rendszerbe foglalták.

Azt állítják, a magzat érzi, ha megérintik vagy megsimogatják, az őt körülvevő védőrétegek nem akadályozzák az érintés észlelésében. Ezért nem mindegy, hogy a simogatást hogyan végezzük: kellő odafigyeléssel és tudatossággal még több jó érzést nyújthatunk a magzatnak. A has simogatása különösen fontos az apa és a születendő gyermek közötti fizikai, érzelmi és szellemi kapcsolat létrejötte szempontjából. Segíti, hogy az apa, az anya és a gyermek között játékos, pajtási viszony alakuljon ki, s ennek szerepe lehet a későbbi, a szülő-gyermek kapcsolatot érintő zavarok megelőzésében.

Az is fontos, hogy a gyermek a szülés okozta nagy megrázkódtatást és zűrzavart megelőzően minél többször érezze a feléje áradó nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és harmóniát.


Jóból is megárt a sok

Akár zenéről, hang-élményről, akár simogatásról legyen azonban szó, kerüljük a túlzást. Ne akarjunk mindenáron szuper-babát a világra hozni! Fontos a szeretet-megnyilvánulás a baba számára a születést megelőző időszakban is, de csak olyan mértékig, ameddig az még az édesanyának is örömöt okoz. Ne azzal a céllal foglalkozzunk a magzattal, hogy később majd valamiféle bajnokot nevelhessünk belőle. Jellemző a túlzásokra a következő eset: azon felbuzdulva, hogy a magzat a hatodik hónaptól kezdve már biztosan hall, kaliforniai központok születés előtti serkentő és okosító programot dolgoztak ki a magzat számára. A programot kazetta formában forgalmazzák, s annak érdekében, hogy a magzat minél jobban értse az "anyagot", a kazetta mellé szócsövet is adnak.

Minden gyermek egyéni ritmusban növekszik és fejlődik. Ha a csecsemő túl sok ingert kap, az épp az áhított cél fordítottját: sírást, haragot és a fejlődésben való visszaesést vált ki. Az a gyermek boldog, akinek megengedik, hogy saját, egyéni ritmusa szerint fejlődjön, bármilyen legyen is az. S ha egyszer ez igaz a csecsemő esetében, akkor a magzatnál sincs másként.


Népi hiedelmek és szokások

Vajon mindig tudták az emberek, hogy van élet a születés előtt? Befejezésül lássunk néhány, a terhességgel kapcsolatos érdekességet a nagyvilágból. Mind csupa jelkép, és sokat elárul a terhességhez fűződő hiedelmekről.

Gabonban az a szokás, hogy mielőtt egy pár gyermeket nemzene, egy teljes hónapon át nem élnek házaséletet. Ezalatt a nő a sarkán jár, hogy minél jobban elszakadjon a földtől és az anyagi világtól. A terhesség kilenc hónapja alatt a pár nem mondhat ki durva vagy kellemetlen dolgokat, mert úgy tartják, hogy a durva szavak a hüvelyen át eljutnak a kisbabáig és így a feje megtelik negatív, rossz gondolatokkal.

Madagaszkáron a terhes anya a szüleinél tölt egy napot, amelynek során minden feszültséget kibeszélnek magukból, mindent elmondanak egymásnak, ami a szívüket nyomja. Úgy gondolják, ha a terhes anya és szülei között rejtett konfliktus marad, akkor a magzatot könnyen baj érheti, vagyis a feszültség feloldása a magzat védelme érdekében történik.

Afrikában a koraszülést vagy a halvaszületést a következőképpen magyarázzák: egy, már nem élő ős vissza szeretett volna térni a földre, ám az utolsó pillanatban meggondolta magát, s visszajövetelét későbbre halasztotta. Ha egy párnál a gyermekek sorozatosan halva születnek, vagy nagyon fiatal korban halnak meg, akkor a pár nem is annyira szomorú, mint inkább dühös: ilyenkor egész kis előadást rendeznek az ősöknek, amelynek során megkérik őket, hogy ne küldjenek több határozatlan utódot maguk közül. Egyes grönlandi népeknél a reinkarnáció még komplikáltabb formáiban hisznek: itt nem számít a család, az időrend, vagy a nem. Az is előfordul, hogy egy anya a saját fiát "mamá"-nak, leányát pedig "papá"-nak szólítja - mindezek értelmezése és megfejtése pszichoanalitikus számára sem lebecsülendő feladat.

Malaysiában, Vietnamban (régen Franciaországban is) külön eltemetik a méhlepényt, s ennek végrehajtása az apa feladata. Ma több kozmetikai cég használ méhlepényt regeneráló krém készítéséhez - ez is egy formája a méhlepény mágikus erejébe vetett hit továbbélésének.

A francia parasztság körében volt jellemző a következő hiedelem: úgy vélték, ha a terhes nő megkíván bizonyos dolgokat (télen epret, az éjszaka közepén bort vagy kávét, stb.), s ezen vágya kielégítetlen marad, akkor rendkívüli vakaródzási vágy keríti hatalmába. Ezzel a mozdulattal a gyermek ugyanazon testrészén, amelyet saját magán vakar, vágya tárgyával megegyező színű és alakú foltot idéz elő. Ezért a nagymamák azt tanácsolták a kismamáknak, hogy ha leküzdhetetlen vakaródzási ingert éreznek, olyan testrészükön éljék azt ki, ami a külvilág előtt rejtett.

 

Legyél te az első, aki értesül az új pre- és perinatális témájú cikkekről, ide kattintva jelentkezhetsz!

 

Forrás:http://ideal.hu/sectioncsalad/93-baba-mama/1262-a-magzati-elet-titkai.html

Szólj hozzá!

Mikrokimérizmus - az anya és a magzat sejteket cserél egymás közt

2016. szeptember 28. 08:34 - Horváth Edina

Ismert jelenség az úgynevezett mikrokimérizmus, amikor az anya és a magzat sejteket cserél egymás közt, majd a sejtek évekig túlélnek a másik testben is. Egereknél már kimutatták, hogy akár az anya agyába is bejuthatnak az utód sejtjei, arra azonban most először találtak bizonyítékot amerikai kutatók, hogy ez lehetséges az ember esetében is.

adn_1.jpg

A seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai 59 nő agyát elemezték, akik 32 és 101 éves koruk között haltak meg. Az Y-kromoszómára jellemző genetikai jegyeket kerestek, mert az ilyeneket hordozó sejtek a nők fiaitól származhattak. Összesen 37 nő agyának több területén bukkantak rá az Y-kromoszóma nyomaira. A legidősebb nő, akinél megtalálták a - feltételezés szerint - fiától származó sejteket, 94 éves volt, tehát a hatás igen hosszú ideig fennmaradhat. A mikrokimérizmus anya és lánya között is előfordulhat, ezt azonban a rendelkezésre álló genetikai módszerekkel nem tudták volna kimutatni, ezért kutakodtak az Y-kromoszóma után.

Az agy-vér gátként ismert védelmi rendszer a vérben keringő gyógyszerek és kórokozók közül sokat távol tart az agytól, megakadályozza bejutásukat. A várandósság azonban abban is más állapotot jelent, hogy ekkor a szokásosnál átjárhatóbbá válik az agy-vér gát, ami megmagyarázhatja, hogy miként jutnak be a magzat sejtjei az anya agyába.

William Chan kutatásvezető és csoportja szerint jelenleg nem tudnak választ adni arra, hogy az agyi mikrokimérizmus előnnyel vagy hátránnyal jár-e. A tanulmányba bevontak száma túl kicsi volt ahhoz, hogy statisztikai következtetéseket vonhassanak le belőle, noha gyakoribb volt az Alzheimer-kór azoknál a nőknél, akik agyában nem találtak Y-kromoszómát tartalmazó sejteket.

Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a magzati sejtek jelenléte csökkentheti a mellrák kockázatát, de növelheti a vastagbélrák és egyes autoimmun betegségek rizikóját - idézte a tanulmányt a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

1286562581751788.jpeg

__________________________________________________________________________________________

Veled mi történt a magzati létben?

Magzatkori (DIA-pozitív) Stresszoldás

Stressz kezelés a gyökerektől

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK

 Bio-energetikai stressz oldó módszer, mely azoknak a mindennapi kellemetlen érzéseknek az elengedésében nyújt segítséget, amelyeknek gyökerei egészen a születés előtti időben, a magzati létben alakultak ki.
(egyéni kezelés felnőtteknek, kismamáknak)

 Kapcsolat

Horváth Edina

+ 36 30 428 74 83

Helyszín: 1076 Budapest Péterfy Sándor u. 40.  1/5  (8kapucsengő)

(Keleti pályaudvartól 5 percre)

Szólj hozzá!

A magzat sejtjei egy életre megmaradnak az anyában

2016. szeptember 28. 08:25 - Horváth Edina

Az anyai szervezetben megtelepedő magzati sejtek három típusát azonosították amerikai kutatók. A terhesség alatt az anya szerveibe kivándorló, és ott akár az anya élete végéig megmaradó sejtek azonosítása segítheti egyes terhességi komplikációk vizsgálatát.

Nem csak az anyák érzik úgy, hogy a gyerekük örökké szerves részük marad - ez a szó szoros értelmében így van. Minden nő szervezetében, aki valaha terhes volt, élete végéig megmaradnak összes valamikori magzatának egyes sejtjei.

A terhesség alatt a méhlepényen átjutó sejtek gyakran megtelepednek az anya szerveiben, a tüdőben, a bőrben, a belekben, az erekben, sőt az agyban is. A "gazdát cserélt" magzati sejtek eredetének és jellemzőinek jobb megértése fontos lehet az anya hosszú távú egészsége szempontjából.

Korábbi kutatások szerint a magzati sejtek például részt vehetnek az anya sérült szöveteinek helyreállításában, a sebek gyógyulásában, vagy akár új agyi idegsejtek létrehozásában, és megvédhetik az anyát a rák egyes fajtáitól és autoimmun betegségektől. Kevésbé szerencsés találkozás esetén viszont tumor-őssejtként viselkedhetnek vagy megtámadhatják az anya szöveteit.

leukemia.jpg

Ezért sikeresebbek az anyából a gyerekbe történő szervátültetések

A Tufts Orvosi Központ kutatói a magzati sejtek három típusát azonosították a terhesség késői időszakában lévő egerek tüdejében. A Biology of Reproduction című szaklapban közölt kutatásban nyilvános adatbázisok segítségével 80 magzati sejt génállományát elemezték. Két különböző elemző módszer kombinálásával a kivándorolt magzati sejtek között a méhlepényből származó trophoblast-sejteket, kötőszöveti (mesenchymalis) őssejteket és immunsejteket azonosítottak. 

A kutatók feltételezik, hogy az anya vérében keringő magzati sejtek szerepet játszanak abban, hogy az immunrendszer tolerálja a - számára idegen - magzati szöveteket, ne indítson ellenük támadást. (E védelemnek köszönhető az is, hogy az anyából a gyermekbe történő szervátültetések sokkal sikeresebbek, mint az apa és gyermeke közöttiek.)

A kutatócsoport reményei szerint az "áttelepült" sejtek jobb megismerése segítheti olyan terhességi komplikációk - például a terhességi magas vérnyomás (preeklampszia) - vizsgálatát, amelyekben szerepet játszik az immunológiai tolerancia hiánya.

Forrás:http://www.origo.hu/egeszseg/terhesseg/20120606-az-anyaban-elete-vegeig-megmaradnak-gyermekei-sejtjei.html

Veled mi történt a magzati létben?

Magzatkori (DIA-pozitív) Stresszoldás

Stressz kezelés a gyökerektől

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK

 Bio-energetikai stressz oldó módszer, mely azoknak a mindennapi kellemetlen érzéseknek az elengedésében nyújt segítséget, amelyeknek gyökerei egészen a születés előtti időben, a magzati létben alakultak ki.
(egyéni kezelés felnőtteknek, kismamáknak)

 Kapcsolat

Horváth Edina

+ 36 30 428 74 83

Helyszín: 1076 Budapest Péterfy Sándor u. 40.  1/5  (8kapucsengő)

(Keleti pályaudvartól 5 percre)

Szólj hozzá!

A stresszhormonok terhesség alatti magasabb szintje ronthatja a gyermek későbbi problémamegoldó és figyelmi képességeit

2016. szeptember 27. 16:12 - Horváth Edina

A sokat idegeskedő kismamák gyermekei később rosszabb problémamegoldó és koncentrációs képességgel, valamint gyengébb nyelvi képességekkel jellemezhetőek – írja a New York-i Rochester Egyetem kutatóinak új tanulmánya. A cikk igazi újdonsága azonban nem ez, hanem az a felismerés, hogy a megfelelő törődéssel a szorongósabb anyák is ellensúlyozhatják a magzati stressz agyfejlődésre gyakorolt negatív hatásait.

Az emberi magzatok esetében ez a kutatás nyújtja az első közvetlen bizonyítékot arra, hogy a stresszhormonok terhesség alatti magasabb szintje ronthatja a gyermek későbbi problémamegoldó és figyelmi képességeit. A mellékvesekéregben termelődő kortizol – köznapi nevén a stresszhormon – olyankor szabadulhat fel nagyobb mennyiségben a kismama szervezetében, amikor hosszabb ideig túlságosan kimerültnek érzi magát. A magzati korban minket érő hatások későbbi lehetséges következményeivel az utóbbi időben számos tanulmány foglalkozott, a stressz hatásait azonban ilyen részletességgel még egyszer sem vizsgálták meg.

videohoz_5.jpg

Thomas O’Connor és munkatársai 125 olyan kismamát választottak a felméréshez, akik átlagosan tizenhét hetes terhesek voltak. A kutatók mindenkinél megmérték a magzatvízben található kortizol szintjét. Később, amikor a babák 17 hónaposak lettek, a gondolkodásbeli képességeket vizsgáló feladatokat végeztettek el velük: a gyermekek ennek során kirakósjátékokat raktak össze, továbbá olyan feladatokat kellett megoldaniuk, amelyek a nyelvi és figyelmi képességekről nyújtottak információkat a kutatóknak.

Megvizsgálták továbbá az anya-gyermek kapcsolat minőségét is: ehhez az úgynevezett “idegen helyzet” tesztet választották, amellyel lemérhető a gyermek anyához való kötődése. Ezt ebben az esetben két típusra egyszerűsítették le, a biztonságosan és a nem biztonságosan kötődő csoportra, annak alapján, hogy a gyermek hogyan reagált az anya eltávolodására, majd újbóli közeledésére.

Biztonságos és nem biztonságos kötődés

A biztonságosan kötődő gyermekek nagy érdeklődéssel fedezik fel környezetüket akkor, ha az anya a közelükben van, emellett elszomorodnak akkor, ha az anya eltávolodik tőlük. Anyjuk visszatérésekor azonban kimutatják, hogy mennyire örülnek neki. A nem biztonságosan kötődő gyermekek ezzel szemben kevésbé kíváncsiak, ha pedig anyjuk magukra hagyja őket, láthatóan erősen szorongani kezdenek. Nem mutatnak azonban örömöt akkor, amikor édesanyjuk visszatér hozzájuk, visszautasítva ezzel az anya gyengéd közeledését.

A nem biztonságosan kötődő gyermekcsoportban sikerült kimutatni, hogy azok a gyermekek, akiknek anyja magas méhen belüli stresszhormon-szinttel volt jellemezhető, több feladatban is gyengébben teljesítenek. A 17 hónapos gyermekek az alacsony kortizol-szintű anyák gyermekeinél nagyobb valószínűséggel értek el rosszabb teljesítményt a problémamegoldó feladatokban, emellett rövidebb ideig tudtak egy dologra koncentrálni. Nyelvi képességeik szintén gyengébbnek bizonyultak a kisebb méhen belüli stresszel jellemezhető társaikénál – olvasható a LiveScience beszámolójában.

A magas stresszhormon-szinttel összefüggésbe hozott gondolkodásbeli problémák ezzel szemben egyáltalán nem jelentkeztek azoknál a gyermekeknél, akiket az anyához való biztonságos kötődés jellemzett. Ebből a kutatók szerint az következik – és ez a tanulmány igazán új felismerése – hogy a megfelelő gondoskodás képes ellensúlyozni a magzati stressz miatt elszenvedett agyfejlődési hiányosságokat. “Gyermekünk agya lassabban fejlődhet akkor, ha a méhben túlzott stressznek van kitéve, a kellő odafigyeléssel azonban kiküszöbölhetjük a gyermek esetleges lemaradásait” – mondta O’Connor.

“Magzati programozás”

Az eredmények összhangban vannak az elmélettel, amely szerint a méhen belüli események hosszú távon is befolyásolhatják a gyermek fejlődését és egészségét. A korábbi kutatásokból például kiderült, hogy a kismama étrendje hatással lehet a gyermek későbbi betegségeinek kockázatára: ezek közé tartoznak a szívbetegségek, a cukorbetegség és az elhízás. Egy másik új, egereket vizsgáló tanulmányban a kutatók azt is kimutatták, hogy az anyák terhesség alatti étrendje a magzatok génműködését is kimutathatóan befolyásolja. Az összefüggés feltehetően az emberekre is érvényes, bár ezt eddig még senki sem vizsgálta meg.

A mostani kutatás egyik hiányossága, hogy a szakemberek egyelőre nem tudják megmondani, pontosan honnan származtak a méhen belüli stresszhormonok. Lehetséges, hogy a magas kortizolszint a túlzottan szorongó anyák szervezetéből került a magzatvízbe, de az is elképzelhető, hogy a hormon közvetlenül a magzatokból választódott ki.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek annak megállapítására, hogy a most megfigyelt hatások a gyermekek későbbi életkorában is kimutathatóak-e. Ehhez tovább fogják követni a most megvizsgált gyermekeket, majd hatéves korukban újra megismétlik velük az említett teszteket. A kutatást egy további eszközzel is ki fogják egészíteni: modern képalkotó eljárásokkal az agyműködésről is felvételek készülnek majd, amiken várhatóan pontosan láthatóak lesznek a gyermekek agyfejlődési különbségei.

Az eredeti tanulmány a Biological Psychiatry című folyóiratban jelent meg.

Magzatkori (DIA-pozitív) Stresszoldás

Stressz kezelés a gyökerektől

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK

 Bio-energetikai stressz oldó módszer, mely azoknak a mindennapi kellemetlen érzéseknek az elengedésében nyújt segítséget, amelyeknek gyökerei egészen a születés előtti időben, a magzati létben alakultak ki.
(egyéni kezelés felnőtteknek, kismamáknak)

 Kapcsolat

Horváth Edina

+ 36 30 428 74 83

Helyszín: 1076 Budapest Péterfy Sándor u. 40.  1/5  (8kapucsengő)

(Keleti pályaudvartól 5 percre)

Foráás:http://gendiagnosztika.hu/szuloi-odafigyelessel-kivedheto-a-magzati-stresszartalom/

Szólj hozzá!

Az apák szervezete is reagál - hormonálisan - a gyermeke születésére!

2016. szeptember 15. 15:45 - Horváth Edina

Az apa szervezete hormonálisan is reagál a gyermeke születésére.

"Az anya testében zajló drámai változások folyamatosan figyelmeztetik és szembesítik a nőt várandósságával, biológiai és lélektani tekintetben is segítik a gyermekre való ráhangolódását.

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a férfiakkal ezzel szemben nem történik semmi, passzívan nézik végig a párjukon végbemenő változásokat, vagy kívül maradnak a folyamaton.

Újabb kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy a várandósság és szülés idején az anyákhoz hasonlóan jelentős hormonális és viselkedésbeli változások zajlanak a férfiakban is: megemelkedik például prolaktin- és kortizolszintjük, lecsökken tesztoszteronszintjük (Storey és mtsai, 2000). Mindezek a változások előkészítik a férfiakat arra, hogy ott maradjanak az anya mellett, és utódjaikat az anyákhoz hasonló odaadással gondozzák. Evolúciós tekintetben ez rendkívül fontos szempont, hiszen az emberi újszülött olyan magatehetetlenül jön a világra, hogy életben maradásához és felnövekedéséhez mindkét szülő odaadó gondoskodása szükséges.

minnesota-birth-photography-026_pp_w675_h449.jpg


A férfiak lelki szempontból is átélik a változást, számos belső konfliktust oldanak meg a kilenc hónap alatt. A párkapcsolatok első komoly próbája is általában a gyerekvárás, a gyerekszületés és a szülővé válás, a családdá alakulás folyamata. A gyermek várása, születése megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját, és a kizárólagos egymásra figyelés helyett a megszületendő, majd világra jött kisgyerekre összpontosul a pár és a család minden figyelme, és jelentősen átszervezni, újraértelmezni kényszerülnek a családi működés számos vetületét."
Minden szempontból nagy volumenű változás történik a pár életében: Férfiből apa lesz, a nőből anya, a párból szülők.

Forrás: Génektől a társadalomig: A kora gyermekkori fejlődés színterei
http://mek.oszk.hu/14800/14803/14803.pdf

 

Magzatkori (DIA-pozitív) Stresszoldás

Stressz kezelés a gyökerektől

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK

 Bio-energetikai stressz oldó módszer, mely azoknak a mindennapi kellemetlen érzéseknek az elengedésében nyújt segítséget, amelyeknek gyökerei egészen a születés előtti időben, a magzati létben alakultak ki.
(egyéni kezelés felnőtteknek, kismamáknak)

 

Legyél te az első, aki értesül az új pre- és perinatális témájú cikkekről, ide kattintva jelentkezhetsz!

 Kapcsolat

Horváth Edina

+ 36 30 428 74 83

Helyszín: 1076 Budapest Péterfy Sándor u. 40.  1/5  (8kapucsengő)

(Keleti pályaudvartól 5 percre)

 

Szólj hozzá!

Mi történik azoknak a magzatoknak a sejtjeivel az anya szervezetében, akik nem születnek meg?

2016. szeptember 12. 20:57 - Horváth Edina

Hosszú ideig eléldegélnek az elhalt magzatokból származó, magukat újratermelő idegen sejtek a női szervezetben – erre jutott egy jó nevű amerikai kutatóintézet. Igen valószínű, hogy ezek a felelősek bizonyos, szinte kizárólag nőket sújtó betegségekért. A kutatások viszont még az elején tartanak, így a genetikusok, az orvosok nincsenek tisztában a jelenség valós következményeivel.

Fetus_Week_07_E-636_copy.jpg

A nők jelentős hányadában találtak Y-kromoszómát tartalmazó sejteket amerikai kutatók, holott ez elvileg lehetetlen: a nőkben két X, míg a férfiaknál egy X és egy Y kromoszóma hordozza az ivart meghatározó géneket. A tudósok szerint egy fiúgyermekkel való várandósság eredményeképp maradhatnak az anyában Y-kromoszómák, ugyanakkor a Fred Hutchinson Cancer Center kutatói olyan nők egyötödében is találtak férfi DNS-t, akik sosem szültek fiút.

A jelenség oka is hátborzongató – legalább is azok számára, akik nem ismerik a jelenség biológiai hátterét. Klujber Valéria genetikus szerint arról van szó, hogy a korábbi magzatok megmaradhatnak sejtcsomók formájában a nőkben. 

Az a nő, aki rendszeresen él nemi életet, és a partnerével nem védekeznek, akár minden hónapban megfoganhat. Egy-egy szeretkezés alkalmával a női szervezetbe jutó több millió ondósejt igen szívós, akár napokig életképesek a számukra idegen környezetben. Az legtöbbször nem derül ki, hogy fogantatás történt, sok megtermékenyített petesejt ugyanis nem ágyazódik be, vagy ha mégis, nem tud továbbfejlődni. Ez a természetes szelekció lényege – mondja a genetikus. Hozzátéve, hogy a korábbi magzatok sejtcsomók formájában akár évtizedekig eléldegélnek bennünk, hiszen osztódással folyamatosan újratermelik magukat.

Idegen test

Az is kimutatható, hogy egy új terhesség esetén ezekből a sejtcsomókból átvándorolnak sejtek az aktuális magzatba – ha az megszületik, akkor a gyerekben lesznek ezekből az elhalt magzatokból, tehát a meg nem született testvéreiből származó gének.

Papp Zoltán genetikus, szülész-nőgyógyász professzor szerint a női szervezet számára a magzat – függetlenül attól, hogy milyen nemű – idegen test, hiszen ötven százalékban az apából származik, tehát egy idegen kromoszómaállományt hordoz. Épp ezért az anya szervezete sok esetben a fejlődő magzat ellen fordul, és kilöki magából.

Ez a terhesség korai szakaszában felszívódást, később vetélést eredményez. (Az, hogy nem lökődik ki minden egyes magzat, annak köszönhető, hogy az anya immunrendszere és a benne fejlődő magzat immunapparátusa „kiegyezik” egymással.) Ha egy fiúmagzatot viselő terhesség elhal, akkor abból minden esetben visszamaradnak férfi eredetű DNS-láncok is – mondja a szakember, hozzátéve, hogy a nőkben fellelhető Y-kromoszómák alapvetően három okra vezethetők vissza: kihordott terhességre, elhalt terhességre, és olyan kihordott terhességre, ahol ikerpár született volna, de a fiú magzat a terhesség korai szakaszában elhalt. Mint mondja, igen gyakori az ikerfogamzás (nagyjából minden ötvenedik), de az ikerpár egyik tagja az esetek felében a terhesség tizenkettedik hete előtt felszívódik.

Kóros reakciót válthat ki

Azt, hogy a soha meg nem született magzatok DNS-láncainak milyen hatásuk van a női szervezetre, még vizsgálják a kutatók. Mindkét általunk megkérdezett genetikus egyetért abban, hogy a jelenség erőteljes, akár kóros immunreakciót válthat ki, ami különféle betegségeket okozhat. Klujber szerint például az autoimmun betegségek – melyek lényege az, hogy a szervezet valamely saját része ellen termel antitestet – szinte csakis nőknél fordulnak elő.

Az autoimmun betegségek bármely szervet megtámadhatják, és kiütésektől kezdve légúti panaszokon át gyomorbántalmakig rengeteg kellemetlenséget okozhatnak, de olyan is előfordul, hogy az egész szervezet begyullad. Nincs bizonyíték, hogy a kis sejtcsomók az okozói betegségeknek, de erős a gyanú, hogy van összefüggés a két dolog között – mondja a szakember.

Hasonlóan vélekedik Kádár János belgyógyász-immunológus hozzátéve, hogy a legtöbb autoimmun betegség valóban sokkal nagyobb arányban fordul elő nőknél. Például az egyik legismertebb ilyen betegség, az SLE (szisztémás lupus erythematosus, vagy röviden lupus, ami az összes szervet támadhatja, nem ritkán egyszerre, és ha igazán felerősödik, életveszélyes is lehet) kilencszer gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.  

Valamilyen haszna csak lehet

Persze vannak más elméletek is arról, hogy mi okozza az autoimmun betegségeket, de bizonyíték még egyikre sincs. Egyesek szerint veleszületett hajlam, mások szerint kórokozók a felelősek, de van olyan elmélet is, amely szerint a napsugárzásnak, illetve az ételeknek van szerepe a kialakulásában. Még nem alakult ki egységes vélemény az orvostársadalomban – mondta Kádár –, jelenleg egy sor okra visszavezethető, multifaktoriális betegségnek tartják a szakemberek.

Klujber szerint ugyanakkor kell, hogy legyen valamilyen evolúciós haszna annak, hogy ezek a ki nem fejlődött magzatok évekig, évtizedekig megmaradnak a nőkben, csak még nem tudjuk, mi ez a haszon. Mint mondja, a szervezetben nincsenek véletlenek.

FORRÁS: http://hvg.hu/instant_tudomany/20150812_A_sejtcsomok_tamadasa__evtizedekig_megma

Magzatkori (DIA-pozitív) Stresszoldás

A magzati létben gyökerező stresszek oldása

JELENTKEZÉS ÉS RÉSZLETEK

 Bio-energetikai stressz oldó módszer, mely azoknak a mindennapi kellemetlen érzéseknek az elengedésében nyújt segítséget, amelyeknek gyökerei egészen a születés előtti időben, a magzati létben alakultak ki.
(egyéni kezelés felnőtteknek, kismamáknak)

 

Legyél te az első, aki értesül az új pre- és perinatális témájú cikkekről, ide kattintva jelentkezhetsz!

 Kapcsolat

Horváth Edina

+ 36 30 428 74 83

Helyszín: 1076 Budapest Péterfy Sándor u. 40.  1/5  (8kapucsengő)

(Keleti pályaudvartól 5 percre)

 

Szólj hozzá!

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu