Prenatális blog

Horváth Edina

MEGDÖBBENTŐ TÉNY AZ ÉLETED KEZDETÉRŐL

2018. január 15. 23:14 - Horváth Edina

A fogantatás
Ma már tudjuk, hogy tévhit az, hogy a leggyorsabb és a legerősebb spermium termékenyíti meg a petesejtet. Kiderült, hogy a petesejt nem csak passzívan várakozik, hogy megtermékenyítsék, hanem egyfolytában forog és maga választja ki, hogy melyik hímivarsejttől szeretne megtermékenyülni.
A speriumok csak néhány hetesek a fogantatás pillanatában, miközben a petesejt ősöreg - vagyis éppen annyi idős mint az anya, mivel a petefészkek az első sejtek között kezdenek differenciálódni a méhen belüli növekedés során, és velük együtt a petesejtek őskezdeményei is, amelyekből később a gyermek megfogan. Úgy is mondhatnánk, hogy az őspetesejtek már a nagymamában kialakulnak, akinek az érzelmei és élettapasztalatai alakítják őket.

A fogantatás körülményei nagymértékben befolyásolják az ember alapenergiáit, vagyis az ember érzelmi alapbeállítódásaira nagy hatással bír , hogy szeretettel és odaadással fordulnak-e felé , vagy pedig gyűlölettel és agresszióal.

A hímivarsejtben és a petesejtben benne van az anya és az apa összes élettapasztalata és életenergiája, és ahogyan ez a két sejt találkozik és egybeolvad, az megadja az ember életének alaphangját.

Forrás, és könyvajánló: F. Renggli - Aranykapu az életbe

e3be8f6e2d7a9ee74da2f99c4afd1a8e.jpg

Szólj hozzá!

Evolúciós változást okozunk a császármetszéssel

2018. január 14. 17:11 - Horváth Edina

Evolúciós változást okozunk a császármetszéssel: egyre gyakoribb a szűk medencecsontozat olvashatjuk a Családinet.hu oldalán. 

A cikket itt találod meg: https://www.csaladinet.hu/m/hirek/terhesseg/szules/23809/evolucios_valtozast_okozunk_a_csaszarmetszessel_egyre_gyakoribb_a_szuk_medencecsontozat/?utm_source=CsnetFacebook&utm_medium=Facebook&utm_campaign=CSNETFB

 

Lassú evolúciós változásnak lehetünk szemtanúi a kutatók szerint: folyamatosan nő ugyanis azoknak a kismamáknak a száma, akik szűk medencecsontozatuk miatt régen még nem tudták volna megszülni kisbabájukat, a modern tudománynak és a császármetszésnek köszönhetően azonban ma már életet adhatnak gyermeküknek. Míg az 1960-as években 1000 szülésből 30 esetén fordult elő ilyesmi, ma már ezerből 36 esetben történik ilyen szülés.

A műtéti szülés lehetősége előtt ezek a gének nem öröklődtek volna tovább, mivel sem az anya, sem a magzat nem élte volna túl a szülést. Az osztrák egyetem kutatói szerint az arány emelkedése valószínűleg folytatódik, annyira azonban mégsem, hogy a természetes szülést idejétmúlttá tenné.

Philipp Mitteroecker, a Bécsi Egyetem elméleti biológiai tanszékének vezetője szerint régóta foglalkoztatja a kérdés az emberi evolúció kutatóit.

mother2.jpg

(Kép : http://www.independent.co.uk/life-style/health-and-families/how-my-photograph-inspired-thousands-of-mothers-to-share-their-stories-of-c-section-childbirth-10460135.html)

 

"Miért fordul elő ilyen nagy arányban az úgynevezett téraránytalanság, vagyis az, amikor a születendő baba feje nem fér át az anyai szülőcsatornán? A modern orvosi beavatkozások nélkül ez halálos lett volna, az evolúció szempontjából ez szelekciót jelent. Száz évvel ezelőtt a nagyon szűk medencéjű kismamák nem élték túl a szülést, a csontozatért felelős génjeiket nem örökítették tovább a lányaikra" - magyarázta a professzor.

Ma azonban a császármetszés által ezek a gének tovább öröklődhetnek.

Hosszú ideje keresik a választ arra a kérdésre is, hogy az évek során miért nem lett szélesebb az emberi medencecsontozat. Az emberi újszülöttnek nagyobb a feje, mint más főemlősöknek, ami azt jelenti, hogy a csimpánz kicsinye viszonylag könnyen jön világra.

A kutatók az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai alapján matematikai modellt fejlesztettek ki, melynek segítségével két ellentétes evolúciós erőt találtak. Az egyik szerint az újszülöttek egyre nagyobbak, a nagy születési súly pedig általában egészséges.

Ha azonban túl nagyra nő a magzat, akkor szülés közben elakadhat, ami a múltban végzetes lett volna mind az anyára, mind a babára nézve.

"Ez a szelektív erő, mely a kisebb születési súlyú babák felé terelte volna az evolúciót, a császármetszéssel eltűnt. Nem szándékunk, hogy kritizáljuk az orvosi beavatkozást, azonban hatással volt az evolúcióra" - magyarázta Mitteroecker.

Becslésük alapján régen a világon ezer szülésre 30 olyan eset (3 százalék) jutott, amikor a baba nem fért keresztül az anya medencéjén. Az elmúlt 50-60 évben az arány mintegy 3,3-3,6 százalékkal nőtt, ma ezer szülésből 36-nál fordul elő téraránytalanság.

"Ma az a kérdés, mit hoz a jövő. Valószínű, hogy ez az evolúciós irány folytatódik, ám talán lassabban és kisebb arányban, ugyanis vannak határok. Nem hiszem, hogy eljön az idő, amikor a babák többsége császármetszéssel jön a világra" - tette hozzá a professzor.

Szólj hozzá!

Mit éltem át ottbent? - Az anyaméh hangulata

2017. december 09. 23:55 - Horváth Edina

aafb2b8da18cf738a9c18acfe02188b8.jpgGondolkoztál már azon, hogy bent az anyaméhben milyen hatással voltak rád a szüleid érzelmei?

 

Volt idő amikor elképzelhetetlennek tartottam, hogy az anya érzelmeinek lenne bármi hatása a méhében fejlődő magzatra. Ránéztem egy kismamára és rögtön azt gondoltam, hogy a hasában mindentől védve van a babája. Tőle függetlenül fejlődik, úgy ahogy fejlődnie kell. 

Ma már, ha ránézek egy várandós nőre, aki épp a problémáiról beszél, vagy az érzéseiről melyeket napi szinten átél, inkább az, az elképzelhetetlen számomra, hogy a baba ne érezné ezeket. Ott van bent a méhében, tulajdonképpen a testének a része. Mégis miért ne érezne mindent?

Napjainkra már bebizonyították az aktuális kutatások, hogy a baba mindent átél és érez ami az anyaméhben hat rá, sőt reagál is ezekre a hatásokra.

Egy egyszerű példával élve, gondoljunk arra, hogy mit érzünk egy olyan ember társaságában, aki forrong a dühtől? Ránézünk, és sugárzik róla minden, már akkor, amikor még meg sem szólalt. Az érzékelő képességeink, és a megérzéseink azonnal megmutatják, hogy a másik milyen hangulatban van. Érezzük. Sokszor mi magunk is feszültek leszünk, vagy lehangolódunk ezeknek az embereknek a társaságában.

Ha mi ezt látjuk és érezzük kívülről, akkor gondoljuk bele, hogy ha egy anya éli ezt át, akkor a hasában növekedő magzat mit érez? Ha kívülről mi ezt látjuk, akkor ő belülről mit él át? Érdekes szerintem. Ő egy az egyben, aktívan, belülről, a történet szereplőjeként éli át az aktuális érzéseket.

A köldökzsinór biztosítja az összekötő kapcsot az anya és a baba között. Habár a vérkeringés nem keveredik, de a hormonok, melyek a hangulatot befolyásolják (többek között), és az érzelmeket alakítják, a placentán át, eljutnak a magzathoz és "átmossák" az ő szervezetét is.

Szóval éreztünk mindent amit az édesanyánk átélt a várandósság alatt. Gondolkodtál már azon, hogy körülötted milyen hangulat uralkodott amikor bent voltál az anyaméhben? Ha élethűen elképzeled, hogy ott vagy bent, és elképzeled az édesanyádat, rá tudsz érezni, hogy benne milyen érzések lehettek. Hogyan reagált, amikor kiderült, hogy bent vagy a hasában? Lehet, hogy erre a gondolatra épp összeszorul a gyomrod, de az is lehet, hogy mosolyra húzódik a szád. Mindenki másképp reagál, annak megfelelően, amit átélt ebben a helyzetben. Ezek az érzések azok, amik később a felnőtt életünkben a hasonló helyzetekre rávetülnek és ugyanúgy reagáljuk le őket, mint amit az életünk kezdetén megtanultuk. Mondjuk, mint amikor kiderül, hogy téged választanak ki a munkahelyeden egy új pozícióra. 

1346376121354217290417.png

Szólj hozzá!

Családállítás - A meg nem született gyermek

2017. december 04. 00:13 - Horváth Edina

Aki voltmár családállításon tudja, hogy a meg nem született gyermek hiányának milyen hatásai vannak a családi energetikára és a családtagok életére. Bert Hellinger szerint - aki a Hellinger féle családállítás módszerének megalkotója - minden megfogant életnek helye van a családi rendszerünkben, akkor is ha nem születtek meg ezek a babák, hanem még az anyaméhben véget ért az életük. (elvetéltek, vagy elabortálták őket) Ha nem veszünk tudomást, ezekről a gyerekekről, nem ismerjük el, hogy léteztek, illetve nem gyászoljuk meg őket, úgy ahogyan egy megszületett babával tennénk, akkor magunkban hordozzuk ennek a tagadásnak a fájdalmát, ami rengeteg problémánknak a gyökere lehet. A kép egy gyönyörű illusztráció az anyáról, aki szenved a meg nem született gyermeke hiányától, lelkiismeret furdalása van és össze van törve. A gyermek viszont szeretettel közeledik hozzá,megsimogatja, jelezve, hogy nem kell szenvednie, ő nem haragszik, jól érzi magát, és csak arra vágyik, hogy szeressék őt is.

"The Child Who Was Never Born" 
Martin Hudáčeka

10929900_670261389750586_1703458884192487235_n.jpg

Szólj hozzá!

Mikortól tudhatjuk meg a baba nemét legkorábban?

2017. szeptember 27. 09:38 - Horváth Edina

A legfrissebb kutatásokban már lehet arról olvasni, hogy a várandósság 6. hetétől a magzati DNS jelen van az anya vérében. Tehát vérvizsgálattal az anyai vérből már ekkor ki lehet kimutatni a baba nemét 95-98%-os pontossággal.

A magyar törvényeknek megfelelően a 12. hét előtt nem közölhető a baba neme. Tehát a 12.héttől tudhatjuk meg legkorábban.

9. héttől viszont indokolt esetben elvégezhető kromoszóma-rendellenességek kimutatására alkalmas PrenaTest 100%-os pontossággal állapítja meg a baba nemét. A kockázatmentes módszer azon alapul, hogy a magzat genetikai jellemzőivel megegyező méhlepényből az anyai vérbe jutnak az elhasználódott sejtekből kiváló szabad magzati DNS-ek, és ezek szerkezetének bevizsgálásával a magzat neme már akkor megállapítható, amikor az a terhességi ultrahangvizsgálat során még nem látható.

 

imagesCA20JFZH.jpg

Szólj hozzá!

A magzati létből eredő stressz hatásai a felnőtt személyiségre

2017. szeptember 26. 10:51 - Horváth Edina

Az anya és a magzat teljes egységben létezik a várandósság alatt. Ami azt jelenti, hogy a baba pontosan átél minden testi - lelki történést, ami az anyával történik. Az anya stressz-hormonjai az ő vérkeringésébe is bekerülnek, tehát érzékeli, ha az anya feszült, és ő is azzá válik. Sőt, folyamatos feszültség hatására az anyai szervezet kevesebb oxigént és vért tud továbbítani a baba felé, mert stressz hatására az izmokba préselődik a vér ("üss vagy fuss reakció"), és a zsigeri területek ellátottsága csökken, ami számos problémának a melegágya.

218741.jpg

Ezen kívül a magzat igen jó hallási képességgel rendelkezik, tehát jól hallja azt, ami körülötte történik, s érzékeli a történések érzelmi töltöttségét is mivel teljes mértékben az anya lelki állapotára van hangolódva. Ha az anya megijed, ő is összerándul. A baba pontosan tudja, hogy hová fog megszületni, tudja hogyan várják őt, milyen érzelmekkel, milyen gondolatokkal vannak felé, s felnőttként a sejtjei mélyén emlékszik mindenre amiket az édesanya átélt a várandósság alatt.

h-rlev_2.jpg

Ezek a nagyon korai emlékek képezik az életünk első tapasztalatait. S ezek nem tűnnek el nyomtalanul. Habár az agy nem képes emlékezni tudatosan erre az életszakaszra, de a testünk nem felejt. Minden sejtünkben ott vannak ezek az információk és hatással vannak ránk szinte folyamatosan, s olyan helyzetekben is hatnak, amikre sosem gondoltuk volna.

Például minden új kihívás (új munkahely, új párkapcsolat, költözés), minden VÁLTOZÁS hasonlít egy új MEGSZÜLETÉSHEZ, minden FOLYAMAT a méhen belüli FEJLŐDÉSHEZ, vagyis úgy fogunk hozzáállni ezekhez a helyzetekhez, ahogyan magzatkorunkban megtanultuk: rendszerint félelemmel, elutasítással, pánikkal, behúzódással, dühvel.

Az aktuális új élethelyzet vagy kihívás hatására újra aktiválódik a régi történet, és érzelmileg teljesen rávetítődik a jelen élethelyzetre és befolyásolja azt. Felnőttként legtöbbször értetlenül állunk, és nem tudjuk, hogy miért kelt bennünk félelmet például egy költözés vagy egy új párkapcsolat.

 

 

Szólj hozzá!

Ha születés után a baba a mellre érkezik

2017. szeptember 11. 20:13 - Horváth Edina

Anya baba egysége a születés után is! Sérthetetlen és fontos! Testi-lelki szempontból egyaránt!
 
A babának azért fontos, hogy az anya ölelő karjaiba érkezzen meg, mert számára teljesen ismeretlen a kinti világ, hideg, éles.
A magzati lét egy egészen más "dimenzió" mindenféle szempontból, de ha a realitás talaján akarunk maradni akkor elég ha élettanilag megnézzük, hogy hogyan működik az anyaméhben a baba szervezet, és a születés után. Más a vérkeringés, már a tüdő működése, más a tápanyag felvétel és sorolhatnám. Más állapot, szó szerint. S ebből az állapotból kilépve, hirtelen minden megváltozik, így minden hatás kiemelten fontos ami a születés körül történik.
Születés után az anya ismerős illata, szívverése megnyugtatja a babát. S ekkor az első 45 percben a legaktívabb a szopó reflex. Az előtej, más néven a kolosztrum, ami tele van immunanyagokkal óriási előnyökkel ruházza fel a babát. Biztosítja a védekezőképességét, az anya ismerős baktériumai kolonizálják a beleit, serkenti a bélmozgást ami segít lebontani hemoglobint, így csökkenti a sárgaság kialakulását.
A mellek korai ürítése csökkenti a fájdalmas tejbelövellés kialakulását. A tejet a baba termeli, mégpedig a szopással, ami mindig az életkorának és az ő igényeinek megfelelő mennyiségű, összetételű és hőmérsékletű. Sőt a napszaknak megfelelő, hiszen az anya szervezete termeli (éjszaka, vagy sötétben) a melatonint, azt a hormont ami az alvást segíti és ami a baba szervezetébe jutva segíti az ő alvását is.
Tehát a legegészségesebb ha anya és babája együtt van a születés után, mellre kerül a baba és engedik neki, hogy próbálkozzon a szopással, az első pillanatoktól kezdve.
birth-photographers-competition-8.jpg
Szólj hozzá!

A MAGZATI ÉLETBŐL EREDŐ STRESSZ HATÁSAI A FELNŐTT ÉLETRE

2017. szeptember 11. 19:53 - Horváth Edina

Az anya és a magzat teljes egységben létezik a várandósság alatt. Ami azt jelenti, hogy a baba pontosan átél minden testi - lelki történést, ami az anyával történik. Az anya stressz-hormonjai az ő vérkeringésébe is bekerülnek, tehát érzékeli, ha az anya feszült, és ő is azzá válik. Sőt, folyamatos feszültség hatására az anyai szervezet kevesebb oxigént és vért tud továbbítani a baba felé, mert stressz hatására az izmokba préselődik a vér ("üss vagy fuss reakció"), és a zsigeri területek ellátottsága csökken, ami számos problémának a melegágya.

magzat-2.jpg
Ezen kívül a magzat igen jó hallási képességgel rendelkezik, tehát jól hallja azt, ami körülötte történik, s érzékeli a történések érzelmi töltöttségét is mivel teljes mértékben az anya lelki állapotára van hangolódva. Ha az anya megijed, ő is összerándul. A baba pontosan tudja, hogy hová fog megszületni, tudja hogyan várják őt, milyen érzelmekkel, milyen gondolatokkal vannak felé, s felnőttként a sejteji mélyén emlékszik mindenre amiket az édesanya átélt a várandósság alatt.
Ezek a nagyon korai emlékek képezik az életünk első tapasztalatait. S ezek nem tűnnek el nyomtalanul. Habár az agy nem képes emlékezni tudatosan erre az életszakaszra, de a testünk nem felejt. Minden sejtünkben ott vannak ezek az információk és hatással vannak ránk szinte folyamatosan, s olyan helyzetekben is hatnak, amikre sosem gondoltuk volna.
Például minden új kihívás (új munkahely, új párkapcsolat, költözés), minden VÁLTOZÁS hasonlít egy új MEGSZÜLETÉSHEZ, minden FOLYAMAT a méhen belüli FEJLŐDÉSHEZ, vagyis úgy fogunk hozzáállni ezekhez a helyzetekhez, ahogyan magzatkorunkban megtanultuk: rendszerint félelemmel, elutasítással, pánikkal, behúzódással, dühvel.
Az aktuális új élethelyzet vagy kihívás hatására újra aktiválódik a régi történet, és érzelmileg teljesen rávetítődik a jelen élethelyzetre és befolyásolja azt. Felnőttként legtöbbször értetlenül állunk, és nem tudjuk, hogy miért kelt bennünk félelmet például egy költözés vagy egy új párkapcsolat.

 

STRESSZOLDÓ PROGRAMOK

 

 

MAGZATKORI STRESSZOLDÁS

(egyéni kezelés)

 

01_109.jpg

1 komment

Aranykapu ​az életbe - Gyógyulás a magzati lét és a születés traumáiból

2017. május 30. 01:49 - Horváth Edina

A ​tudományos kutatások az elmúlt években korábban ismeretlen mélységekig feltárták, hogy a méhen belüli lét és a születés körülményei meghatározó és hosszú távú hatással bírnak az életünkre, beleértve felnőtt éveinket is. Az ekkor megélt élmények nagymértékben befolyásolják későbbi egészségi és pszichés állapotunkat, sőt élettörténetünk alakulását is. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a magzatok azon túl, hogy érzékelnek, és észlelik, hogy mi zajlik körülöttük, illetve aktívan kommunikálnak a környezetükkel a méhen belül szerzett tapasztalatokra emlékeznek is, és éppen emiatt nagyon sérülékenyek.
Franz Renggli svájci pszichoterapeuta, a kötet szerzője a magzati lét hónapjaiban és a születés alatt bekövetkezett traumák feldolgozásának szakértője. Olvasmányosan megírt könyvében a legújabb megközelítésekre és saját terápiás tapasztalataira építve tárja elénk a babák gazdag belső világát, a leggyakrabban előforduló problémákat. Megmutatja az utat, hogy a birtokunkban levő tudással miként gyógyulhatunk meg a korai sérüléseinkből, miközben izgalmas terápiás helyzetek bemutatásával bepillantást enged saját munkamódszerébe is.

Könyv ajánló:

aranykapu.jpg

Szólj hozzá!

A SZÜLETÉS UTÁNI BŐRKONTAKTUS JELENTŐSÉGE - Az Aranyóra

2017. május 29. 23:01 - Horváth Edina

Az egyik legfontosabb esemény a baba és az anya életében, hogy a születés után rögtön az anya mellére kerüljön a baba. Ez a korai bőrkontaktus mély hatással van kettejük kötődésére és a kapcsolatára.
Kötődés vizsgálatokból tudjuk, hogy ha az anyának és a babának van lehetősége a születés után testi kapcsolatot teremteni, akkor olyan jótékony hatású természetes folyamatok indulnak be, amik segítik a kötődésüket.
Felismerték a babának azt a képességét is, hogy ha az anya hasára fektetik, akkor képes önállóan felkúszni a mellekhez és elkezd szopni.
Ösztönösen.
(erről megosztok egy videót a következő posztban)
Mindeközben erősen megemelkedik az anya oxitocin szintje, ami fájdalom csillapító hatású, fokozza a méh összehúzódásokat, gyorsítja a méhlepény megszületését, vérzéscsökkentő és nyugtató hatású.

A babának azért fontos, hogy az anya ölelő karjaiba érkezzen meg, mert számára teljesen ismeretlen a kinti világ, hideg, éles. Az anya ismerős illata, szívverése viszont megnyugtatja őt.
Születés után az első 45 percben a legaktívabb a szopó reflex, és az előtej, másnéven a kolosztrum, ami tele van immunanyagokkal óriási előnyökkel ruházza fel a babát. Biztosítja a védekezőképességét, az anya ismerős baktériumai kolonizálják a beleit, serkenti a bélmozgást ami segít lebontani hemoglobint, így csökkenti a sárgaság kialakulását.
A mellek korai ürítése csökkenti a fájdalmas tejbelövellés kialakulását. A tejet a baba termeli, mégpedig a szopással, ami mindig az életkorának és az ő igényeinek megfelelő mennyiségű, összetételű és hőmérsékletű. Sőt a napszaknak megfelelő! (erről majd írok még)
Meg kell említeni, hogy a szopás késleltetése megnehezíti az újszülött számára a hatékony szopás megtanulását a későbbiekben. Ami nem jelenti azt, hogy ezek a babák nem fognak megtanulni szopni, viszont nem a természetes folyamat megy végbe, amikor automatikusan magától kialakul a készség. Természetesen pótolható, az anyai gondoskodás, odafigyelés és érzékeny ráhangolódás által.

16487076_1409624819078900_9083030633457286053_o.jpg

 

Írta:
1346376121354217290417.png

 

 

h-rlev_2.jpg

Szólj hozzá!