Prenatális blog

Életünk kezdetének titkai

Kinek születtem?

2014. április 12. 16:10 - Horváth Edina

"Nem azok vagyunk, akiknek az emberek látni szeretnének. Azok vagyunk, akik lenni akarunk. Mindig könnyű másokat hibáztatni. Egész életedben hibáztatod a világot, de a sikereid és a kudarcaid a te felelősséged."
-Paulo Coelho-

Igazából nem azok vagyunk akik lenni akarunk. Az idézet elejével pont nem értek egyet, mert azt aki vagy nem kell akarni, az van... AZT MEGTALÁLNI KELL!
Bár sokáig én is ezt hittem, hogy lehetek az amit kitaláltam magamnak...Akartam lenni például divattervező, stewardess, jogász és még műkörmös is. Akartam dolgozni szép helyen, nagy irodában ahová csinoskodva kell bemenni, és egész nap elegendő a capuccinomat kortyolgatni és pár papírt átforgatni.

Akármi akartam lenni, amikor kipróbáltam nem működött. Nem működött úgy, hogy az nekem jó legyen.

Szóval én azt látom, hogy sok mindent kitalálhatunk magunknak, hogy mik lennénk, de szépen sorban rá is fogunk jönni, hogy ezt csak akartuk...de nem működik, mert nem vagyunk a helyünkön. Nem vagyunk benne boldogok, és nem azt az érzést adja amire igazából vágytunk.

Arra jöttem rá, hogy...

Azok vagyunk, akik vagyunk. Azok vagyunk akinek SZÜLETTÜNK.

Sem több, sem kevesebb, és ezzel mindenki elégedett ha megtalálja.

Sokáig én sem hittem ezt el, sőt viszolyogtam tőle, hogy fejlődés-lélektani kérdésekkel foglalkozzak, de miután mégis bele vágtam és azt láttam, hogy ez működik, és másként mint az eddigi dolgaim amiket akartam és megszereztem, így lassan beláttam hogy érdemesebb ezen az úton haladni. Az élet fokozatosan tárta ki a lehetőségeket, és nem kellett sosem azt éreznem, hogy hogyan legyek több, hogy elérjek benne bármit. Nem kell többnek vagy másnak lennem, mert ez vagyok én.

Ez mindenkinek adott. Mindenki megtalálhatja azt amire született.

b7936ed1081ccb43cabcdb91b870b23e.jpg

Sok esetben már gyermek...sőt magzat korban elcsúszik a tudattalanban ez a dolog, és megpróbálunk mások lenni, mint ami az önmagunk lenne.

Az első a szülőnek való megfelelésből adódik, teljesen általánossá vált ez már a napjainkban és nem is tudjuk, hogy ez lehetne másként, mert szinte mindenki így működik. Többek akarunk lenni, mások, de nem tudjuk ki az önmagunk.

Magzat korban az első 3 hónap a döntő. Sok kismama akár az első másfél-két hónapban nem is tudja, hogy várandós.

Ami azt jelenti, hogy a legsérülékenyebb időszakban a legtöbben átéltük azt az érzést, hogy nem tudjuk, hogy tényleg jó helyen vagyunk-e, tényleg akarnak-e minket, hogy tényleg jöhetünk-e, hanem csak a bizonytalanságot kapjuk, és éreztük,hiszen a szülő nem is tudott rólunk. Ekkor a tudattalan rögzíti ezeket az információkat, a baba tudatába bevésődik, hogy nem biztos magában, sem a helyében, sem abban, hogy ő jó úgy ahogy van.

Később ezeket az érzéseket viszi magával... és felnőtt korára sem fogja tudni sok esetben, hogy ki ő valójában, és mit szeretne, vagy mi lenne az amiben megnyugodna és szívesen megélné, vagy csinálná.

05.jpg

Ezután a kismama megtudja, hogy várandós, sok esetben nem örül neki, nos ekkor a gyermek teljes mértékben el szeretne tűnni, a szülőnek való megfelelés miatt. Teljes szimbiózisban van az anyával, és minden érzésre reagál, ezt napjainkban már egyre több kutatás bizonyítja. Ebben az esetben teljesen biztos, hogy teljes elutasításban lesz az egyén önmagával kapcsolatban, és a közelébe sem kerül annak, hogy megtalálja az életében azokat a dolgokat, amik a jó érzéseket adnák neki.

Tehát, már ez a korai dolog, az első mérvadó, amiért nem tudjuk igazán, hogy kik vagyunk és nincsen meg bennünk az az erős érzés, hogy nyugodtan lehetünk önmagunk, mert az teljesen rendben van.

Amikor kellett volna, az első 3 hónapban...nem kaptuk meg. Pedig ez az érzés lenne a BOLDOGSÁGUNK egyik feltétele.

Ezért később megpróbálunk valakik lenni, jó esetben...csakhogy ez kompenzálás...

Mikor találjuk meg,és hogyan?

Természetesen a sérelmek feldolgozásával, és a tudatalatti blokkok feloldásával.

Minél több tudatalatti blokkot feloldunk, annál inkább letisztulnak az érzéseink és a megérzéseink, így képesek leszünk rájönni arra, hogy kik vagyunk, mit csinálnánk szívesen, és érezni fogjuk, hogy mi az ami működik nekünk és mi az ami nem. Megtaláljuk önmagunkat, és kiegyensúlyozott életet élhetünk.

sunset-watching-girl-wallpaper_1502622737.jpg

Írta: Horváth Edina

komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.